Magyar döntvénytár, 13. kötet - 1906 (1908)

Bp. 384, 10. p., 384- fl. n. p. ezeknél fogva megsemmisítés mellett uj eljárást kellett rendelni. (1905. deczember 19-én, 10,957. sz.) 399. C: Az esküdtbíróság ítéletében L. J. vádlott javára csupán enyhítő körülmények állapíttattak meg s ezek méltatásával kimondatott, hogy a büntetés a Btk. 91. §. alkalmazásával méretett ki, nevezett vádlott a Btk. 306. §. első tétele alapján mégis hat évi fegyházbüntetésre ítéltetett. Minthogy pedig a Btk. 91. §. határozott rendelkezése szerint abban az esetben, ha az enyhítő körülmények tulnyomóak, a cselekményre megállapított büntetésnek legkisebb mértéke megközelítendő vagy alkalmazandó, s minthogy a Btk. 306. §. 1. tétele szerinti büntetés 2-től 10 évig terjedhető fegyház s e szerint L. J. vádlottra kiszabott 6 évi fegyházbüntetés annak éppen középmértéke; nyilvánvaló tehát, hogy az ítéletnek a büntetésre vonatkozó rendelkezéseiben oly ellentmondás van; mely az Ítéletet érthetetlenné teszi, minélfogva ez esetben a Bp. 384. §. 10. pontjában meghatározott semmiségi ok forog fenn; minthogy továbbá a Bp. 429. §. esete fenn nem forog: ennélfogva az esküdtbíróság ítélete a nevezett vádlottra vonatkozóan megsemmisítendő s az ügyfelekkel megtartandó ujabb tárgyalás folytán, de az esküdteknek már hozott határozatai alapján, uj ítélethozatala elrendelendő volt. (1906. máj. 23. 5403.) = A C. az esetben helytelenül mellőzte a Bp. 385. §-ának 2. p.-ját, holott a fenforgó sérelem az anyagi büntető törvénybe ütközik, amennyiben az esküdtbíróság a Btk. 89. és 91. §§. ellenére a büntetés enyhítésére nézve megállapított törvényes rendelkezéseket nem tartotta meg. A II. t. fönti határozatát elvi jelentőségűnek declarálta. Bp. 384. §. 11. p. f) Törvényszerű vád hiánya. 400. C: Tekintve, hogy a felebbezés visszavonásáról értesített sértett fél a felebbviteli főtárgyaláson pótmagánvádlónak (felhatalmazási vétség esetén) elfogadtatott, és ezen intézkedés jogerőre emelkedvén, a kir. itélŐ tábla előtt ő képviselte a vádat; tekintve, hogy a Bp. 384. §-a 11.pontjának most emiitett semmiségi esete ugyanazon §. utolsó bekezdése szerint hivatalból csak akkor vehető figyelembe, ha a szabálytalan itélet a vádlott bűnösségét és büntetését állapítja meg, holott a jelen perben felmentő itélet hozatott: a kir. Curia nem látta fenforogni a Bp. 434. §-a 3. bekezdésének esetét és a pótmagánvádló semmiségi panaszát nem utasitota vissza. (1904. decz. 28. 10709.) 401. C: Sértett felek, mihelyt a törvényszék végézésből a közvádló felebbezésének visszavonásáról értesültek, joguk érvényesítése czéljából a törvényszék által meghatározott 8. napon, mint tör-