Magyar döntvénytár, 13. kötet - 1906 (1908)

tíP- 3^3- §• 3- bek.-, 367. §. [. bek. i77 esküdtbíróság elnöke az esküdtek kötelességére hivatkozott, meri továbbá annak adott kifejezést, hogy ha az esküdtek a „vádlottat felmentik, lesnjtó ítéletet mondanak a főmagánvádlóra". Ez a panasz azonban elutasítandó volt, mert a felek az elnöki fejtegetés jogi részének a jegyzőkönyvbe való felvételét nem kívánták, s így az jegyzőkönyvbe nem is vétetvén, annak valódi tartalma meg sem állapitható, ennek hiányában tehát a panasz alapossága el nem bírálható. (1906 április 9. 3748.) Bp. 363. §. 3. bek. 370. Az ügyész szerint az elnök ezekkel a szavakkal: ,,az tisztába hozva nincs, hogy miként történt a halált okozó sértés, mert erre tanuk nincsenek, de az bizonyos, hogy a halál vádlott sértése által okoztatott, most az esküdtek vannak hivatva meggyőződésük szerint ítélkezni", a Bp. 363. §. harmadik bekezdésének ellenére a bizonyítás eredményéről nyilvánított véleményt. C.: A jkönyv szószerint igazolja az elnöki fejtegetés ama kitételeit, a melyek a semmiségi panaszszal megtámadva vannak. A Bp. 3Ó3. §-ának harmadik .bekezdése tiltja, hogy az elnöki fejtegetésben vélemény nyilvánittassék akár a bizonyítás eredményéről, akár pedig a bizonyítékok mérlegelése tekintetében, tehát az elnöknek nem szabad meggyőződését nyilvánítani arra nézve, hogy mit lát bizonyítottnak, s mit nem, sem útmutatást adni arra nézve, hogy az esküdtek miként mérlegeljék a bizonyítékokat. Minthogy pedig a fejtegetésben nyilvánvaló útmutatás foglaltatik arra nézve, hogy a kir. ügyész részéről a Btk. 301. és 306. §§-ai alapján emelt halált okozó testi sértés bűntettét megállapítani nem lehet, és az elnöki fejtegetés reámutatott arra is, hogy a kir. ügyész vádjára vonatkozóan bizonyítékok nincsenek, tehát ezzel az esküdtek meggyőződését már eleve befolyásolta ; s minthogy ez a kitanitás a vád érdekét sértette: a kir. ügyész által a Bp. 427. §. 5. pontja alapján bejelentett semmiségi panasz indokolt, az elsőbiróság ítéletét tehát az ezt megelőző tárgyalással együtt meg kellett semmisiteni. (904. decz. 15. 10.324.) Bp. 367. §. 1. bek. A szavazási sorrend megsértése. 371. C: A Curia a Bp. 427. §-ának 1. p.-ban foglalt semmiségi ok fenforgását hivatalból nem állapította meg, mert a Bp. 367. §-ának 1. bekezdésében előirt szavazási sorrend megsértése egyáltalán nem képez semmiségi okot, mert az n e m vonható az esküdtszék megalakításának a körébe; eltekintve attól, hogy a főtárgyalási jegyzőkönyv tartalma és az esküdtbíróság hivatalos jelentése szerint az állítólagos szabálytalanság panasz vagy felszólalás tárgyát nem is képezte. Különben is a Bp. 367. §. utolsó bekezdése értelmében az esküdtek a szavazás lefolyását kötelesektitokban tartani. (905 máj. 3. 4234.) •rill-f*U l>ttBtTé*ytái XIII 12