Magyar döntvénytár, 13. kötet - 1906 (1908)

iGo Bp. 304. §. ut. Bek., 307. 3. p., 311. §. Bp. 304. §. ut. bek. Vádlottal való értekezés megtagadása a főtárgyaláson nem semmiségi ok. 329. C: Visszautasittatott a védő részérül a védenczével való értekezés meg nem engedése miatt használt semmiségi panasz azért, mert a Bp. 304. §-a szerint a vádlotthoz a főtárgyaláson történő kihallgatásakor az elnökön kívül sem közvetlenül, sem az elnök közvetítésével senki sem intézhet kérdést ; minélfogva a kihallgatás megkezdése után a törvény érteiméhen még az is ki volt zárva, hogy a védő a kihallgatás alatt álló vádlottal való értekezés megengedését kívánhassa; az ellen az elnöki intézkedés ellen tehát, mely szerint a védő kívánságának hely nem adatott, a semmiségi panasz a dolo.^ természete szerint, de a BP. 305. §-a utolsó bekezdésében foglalt szabály alapján is kizártnak veendő. (1905 márcz. 1. 1842/905. sz. a.) Bp- 30/. §. 3- POrvosszakértőhöz a beszámithatóság iránt intézni kivánt kérdés megtagadása. 330. A védügyvéd semm. panaszt jelenlelt be a Bp. 384. §-ának q. pontjánál fogva a miatt, mert az esküdtbíróság megtagadta azt a kérelmet, liogy a vádbeli lett körülményeinek és közvetlen előzményeinek a védelem szempontjából csoportosítva felsorolásával kérdést intézhessen a jelen volt orvoshoz, vájjon az kizártnak tartja-e, hogy védeneze elméje az ijedtség folytán meg volt zavarodva? C.: Minthogy az, hogy a vádbeli tett mily körülmények közt köveiteteti el. a/ esküdtek verdiktje előtt eldöntötttiek nem is tekinthető" s hasonlóképen, csak a tárgyalás befejeztével, a vád és védelem meghallgatása után. az előzmények és ténybeli mellékkörülmények tárgyában előadottak szakad mérlegelése mellett, az esküd1 e k k i z á r o 1 a g o s j o g k ö r é b e tartóz i k annak eldöntése, hogy vájjon a vádlott, kinek épelméjüsége kétségbe nem vonatott, pillanatnyi elmezavarban követte-e el tettét; s minthogy az orvosszakértő véleménye csak az esetleg mutatkozó vagy vitatott koros jelenségek kérdésében vehető figyelembe, a jelen esetben az az indítvány, hogy orvosi vélemény szereztessék be, az ügyállással összefüggésbe hozható nem lévén, a Bp. 307. §-a 3. bekezdésének 1. tétele szerint helyesen mellőztetett. (1905 ókt. 5-én, 8567. sz.) Bp. 311. §. A tanuk megesketése a perbeszédek elmondása után is megtörténhetik. 331. \ V-. és védője a Bp. 384. §. 9. pontjára hivatkozással azért élnek semmiségi panaszszal, mert a bíróság a védő indítványa ellenére a. perbeszédek után határozott a S. Gy. és P. Gy. megesketése kérdésében. C.: A semmiségi panasz alaptalan, mert a törvény azon intézkedése, hogy a megesketés és a kir.. Curia V. s z. döntvény e