Magyar döntvénytár, 13. kötet - 1906 (1908)

Bp. 231 259- §§ 264. §. 1 p Bp. 23Í §. Ellenőrző szakértő hatásköre. 321. C: El utasíttatott az ellenőrző szakértőnek a főtárgy, során leendő kihallgatását mellőző végzés ellen bejelentett semmiségi panasz, mert a törvény azt akarja, hogy az ellenőrző szakért'") a szemle felvételében működjék közre, a felvétel pedig jelen esetben a vizsgálat során történt; azt rendeli továbbá, hogy az ellenőrző szakértő a szémlejegyzőkönyvben vagy külön iratban tegye meg észrevételeit. A szabály tehát az, hogy az ellenőrző szakértő a bírósági szakértőkkel együttesen a szemle felvétele alkalmával működik; de ellenkeznék- a törvény szándékával és az ügymenet érdekeivel, ha az ellenőrző szakértő a szemlétől távol tarthatná magát és a főtárgyalá son léphetne fel azzal az igénynyel, hogy a szemle ismételtessék csupán avégből, hogy ő is tehessen észrevételeket; az ilyen ismétlés nélkül tett észrevételezés pedig értékkel ugy sem bírhatna. (1905. május 31. 5306/905. sz.) Bp. 259. §. Sértett a kifogások tárgyalására nem idézendő meg. " 322. Pécsi TY: Alaptalan sértettnek az a panasza, hogy a kifogások tárgyalására meg nem idéztetett. A 250. §. T. bek. világosan Kimondja, hogy a vádtanács elnöke a kifogás tárgyalására kitűzött határnapról csak a kir. ügyészségei és a terheltet értesiti, a 269. §. szerint pedig a sértett a vádtanácsnak a 202—267. §-a alapján hozotl végzései közül az eljárást részben vagy egészben megszüntető, vagy felfüggesztő, vagy áttételt rendek", végzései ellen is csak az esetben élhet felfolyámodássaí, ha azzal a vádat elsősorban képviselő kir. ügyészség nem élt, vagy visszavonta. (1906 mái. 10. 886.) Bp. 264. §. 1. p. Jogos védelem kérdését a vádtanács mérlegeli? 323. Kecskeméti tsz. v á d t a n á c s a: T. és F. jogtalan és közvetlen támadást intéztek 1—VE r, terheltek ellen (s. t. sértés) s kétségtelen az, hogy terheltek cselekménye a támadás elhárítására feltétlenül szükséges volt s így terheltekkel szemben a Btk. 79. íjában meghatározott jogos vedelem esete a legteljesebb mértékben fennforog. Minthogy pedig a jogos védelem esete a cselekmény beszámítását kizárja s igy terheltek cselekménye nem bűncselekmény, a vádtanács ezen terheltekkel szemben az eljárást megszüntette (Bp. 264. 1. p.!). (1906. évi január hó 5-én, 95. sz.) B pesti T.: A tábla az eljárás megszüntetését a vádtanács végzésében felhozott okokból, de még azért is helyesnek találta, mert sértettek önmaguk beismerték, hogy a támadást minden elfogadható • >k nélkül ők maguk kezdeményezték, a kocsikat feltartóztatták, a kocsiba fogott lovakat megcsapkodták, s a kocsiban ülő egyéneket