Magyar döntvénytár, 13. kötet - 1906 (1908)

Bp. 225., 227. gg. '55 Bp: 225. §. Felesleges bűnjel beszerzésének s felesleges birói szemlének mellőzése. 319. C: A T. Andrásnál volt vasvilla beszerzése, mint felesleges, helyesen tagadtatott meg, mert meg van állapitva, hogy a szóban levő tárgy, egy a mezei munkánál használt közönséges vasvilla, melynek megtekintésére mi szükség sem volt s melynek közelebbi minősége a cselekmény megítélésére mi befolyással sem lehetett. A szemle czélja az lett volna, hogy állapittassék meg, vájjon a vádlott által tett lövés, ha a lakás ablakából tétetett volna, szintén találhatta volna-e a szemben levő lakás ablakát, mely mögött Hudák Mihály ült. Ennek megállapítására csak akkor lehetett volna szükség, ha az egyébként előállított bizonyítékok nem lettek volna elégségesek ama döntő ténynek megítélésére, hogy a lövés az ajtóból történt-e, vagy az ablakból. Minthogy azonban a kivett bizonyítékok elegendő adatokat szolgáltattak arra, hogy ez a tény alapos bírói megítélés tárgyává tétessék: a szemle el nem rendelése nem sértette a védelem érdekeit. (1904. évi január hó 26-án, 717. sz.) 319/a. C.: Az indítványban kért szakértői szemle elrendelése a főtárgyaláson helyreállított bizonyítékokkal szemben lényegtelen körülményekre kéretvén, annak mellőzése hivatkozással a Bp. 225. §-ára, mert e szakasz szerint csak fontos ténykörülmények megállapítására vagy felderítésére rendelhető el a birói szemle, keh esen történt. 1905. évi október hó 31-én, 9323. sz.) Bp. 227. §. ut. bek. A hatósági orvos működési dija. 320. Pécsi T.: Minthogy a kir. belügyminiszternek a kir. igazságügyminiszterrel egyetértőleg 137000/1902. szám alatt a rendőri nyomozás során felmerült bűnügyi költségek mikénti fedezése tárgyában kiadott rendelete 12. §-a kifejezetten megállapítja azt, hogy a városi orvos, mint a jelen esetben a kérvényező is, a rendőri hatóság felhívására szaktudományához tartozó ügyekben külön szakértői díj nélkül köteles vizsgálatot teljesíteni és véleményt adni, s e rendelet hivatkozott szakasza külömbséget a tekintetben nem tesz, hogy az adott vélemény írásbeli, vagy szóbeli volt-e; minthogy továbbá ezen rendelet 14. §-a kifejezetten azt határozza meg, hogy az állami, vármegyei, városi, illetve körorvosi szolgálatban nem álló szakértőknek van igényük, — az 1874. évi 7626. számú rendeletben illetve annak 9. §-ban megjelölt szakértői dijakra: ezek alapján a kir. ítélőtábla megállapítja, hogy a jelen esetben a kérvényezőnek, mint városi orvosnak a hivatkozott rendelet 12. §-a értelmében a nyomozás során adott írásbeli véleményeért külön működési, szakértői, dijra igénye nincs, miért a felfolyamodásnak helyt adva, az elsőbiróság neheztelt végzését megváltoztatta. (1905. nov. 20. 1951. sz.)