Magyar döntvénytár, 13. kötet - 1906 (1908)

130 1879: XXXI. t.-cz. 208. §.. 1883: XXV. t.-cz. — Ut. [., 2. §§. = Azonos határozatok Je. é. 18. és 74. Jg. K. X. évf. 7. és XII. évf. 7. sz. (1879: XXXI. t.-cz. 208. §.) Eredeti kihágás büntetése. 265. C. (Je. é. 158.): Az erdőtörvény alapján kiszabott pénzbüntetések ezen törv. 208. §-ában, nem pedig az 1892. évi XXVII. t.-cz. 3. §-ában meghatározott czélokra fordítandók; az ily pénzbüntetések átváltoztatásánál három forintot, vagyis hat koronát felül nem haladó összeg helyett egynapi elzárás állapítandó meg; a fogházbüntetés legkisebb tartama egy nap, tizenkétórai fogházbüntetés tehát nem állapitható meg. (1904 deczember hó 14-én, 10.267. sz.) (1883: XXV. t.-cz.) Ut. 1. §. Uzsora vétsége. Szorultság. Szolgáltatás és ellenszolgáltatás közti aránytalanság. 266. Vádlott egy 85 K 80 f. kiállított kötelezvény ellenében sértettnek tényleg csak 60 K-t hitelezett, 25 K 80 fill.-t pedig hat havi kamat fejében visszatartott, s bár a sértett eme a vádlottnál még fenállott 100 K tartozásának kiegyenlítésére 190 K-t fizetett, vádlott a visszatartott 85 K. 80 fill. kötelezvényt beperesitve, marasztaló ítéletet eszközölt ki. Sértettnek a kölcsönre azért volt szüksége, mivel más tartozása miatt beperesitéssel volt fenyegetve. C.: E tények az uzsorának az ezt meghatározó §-ban vagylagosan elsorolt ismérvei közül a szorultságnak, valamint a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közt szembeötlő aránytalanságnak, ezzel az uzsora-vétség tényálladékának megállapításához törvényszerű alapot szolgáltatnak. (905. okt. 10. 9683.) Ut. 1. és 2. p. 267. Vádlott a sértettnek szorult anyagi helyzetéről tudomással bírva, 100 kor.-t egy 120 koronás váltó ellenében akként adott kölcsön a sértettnek, hogy ebből a váltó átvétele alkalmából 6 koronát levont, a váltónak negyedévenkénti meghosszabbítása alkalmával mindenkor 26 kornát ellenszolgáltatásképen vett. C.: A T. helyesen állapította meg, hogy vádlott a sértett szorultságát felhasználva, oly nagy mérvű ellenszolgáltatások mellett, mert e tekintetben az nem tesz különbséget, hogy vádlott a 26 koronát negyedévenként közbenjárási díj vagy egyéb czimen vette-e a sértettől, hitelezett s illetve fizetési halasztást adott a sértettnek és pedig az uzsora előnyeit váltó alakjába rejtve, hogy ezen az adott kölcsön összegével arányban nem álló túlságos vagyoni előnyök a sértettnek anyagi romlását előidézni alkalmasak voltak. (1905. nov. 1.5- 9757-)