Magyar döntvénytár, 13. kötet - 1906 (1908)

Btk. 386. §. 386. §-ára, büntetendő cselekmény tényálladékát megállapítják. (1905. márczius hó 7-én, 2080. sz) Vagyonátruházás a kereset beadása után. Bűnösség. 228. Cs. Aron vádlott ingatlan vagyonát 1905. márcz. 5-én nejére ruházta át adásvételi szerződéssel értéken aluli vételár melleit, a minek következtében hitelezőjének 200 kor. és járulékai iránt benyújtott keresettel érvényesített követelése a végrehajtási eljárás rendén fedezetlen maradt. C.: E tények bünetendő cselekménynek, nevezetesen a Btk. 380. §-ába ütköző csalás bűntettének a tényálladékát kimerítik, mert a vád alapjául szolgáló bűncselekmény tényálladékához nem kívántatik meg az, hogy a vagyonelidegenités idején a hitelező követelése már jogerősen megítélve legyen, hanem csak az, hogy a vagyonelidegenités kárositási szándékkal a bekövetkező hatósági végrehajtás előtt történjék. Nem alkalmazta tehát a tábla a törvényt tévesen, a midőn vádlottak terhére a Btk. 386. §-ába ütköző bűncselekmény tényálladékát megállapította; megjegyzi azonban a Curia, miszerint az alsóbiróságok a bűncselekmény megjelölésénél tévesen hivatkoztak a Btk. 379. §-ára is, mert a Btk. 386. §-ában foglalt csalás különálló (sin generis) büncslekményt képez, és így nem vonható a Btk. 379. £-ának általános rendelkezése alá; a Btk. 379. §-ának téves felhívása azonban a felülvizsgálatra befolyással nem volt, mert a tábla tén\-megállapítása kizárólag a Btk. 386. §-ába ütköző csalás bűntettére vonatkozik. (1905. évi szeptember hó 13-án, 7981. sz.) Életbiztosítási összeg felvétele a bűnügyi zárlat elrendelése után. Bűnösség. 229. Midőn vádlott az 1530 kor. életbiztosítási összeget az első m. ált. bizt. intézettől felvétette, ellene sikkasztás büntette miatt már bűnvádi eljárás volt folyamatban: a biztosítási összeg felvételét és elidegenítését megelőzőleg pedig a nagykikindai törvényszék vizsgáló birája által a vádlott vagyonára bírói zárlat rendeltetett el. C.: Minthogy vádlott az ellene sikkasztás büntette miatt megindult bűnvádi eljárás folyama alatt a bírói zárlat elrendelése után a bekövetkező végrehajtás előtt vette fel megbízottja utján a kérdés alatti összeget s azt részint megbízottjának védői dij fejében, részint hozzátartozóinak kiadta, helyes az a megállapítás, hogy vádlott a kérdés alatti összeget a sértett fél megkárosítása czéljából elidegenítette. (1905. évi november 7-én, 9493. sz.) Vagyonátruházás a kereset beadása előtt. Fölmentés. 230. A vádlott dr. H. sértettnek 100 kor. felüli összeggel adósa volt és ennek megfizetésére magát kötelezte. E közben azonban ingatlanát eladta. Sértett követelésének a behajtására a sommás pert csak akkor indította meg, midőn a ház el volt adva. C: Minthogy a Btk. 386. §-ában meghatározott csalásnak lényeges alkotó elemét az képezi, hogy az adós által a vagyoná-