Magyar döntvénytár, 13. kötet - 1906 (1908)

Itk. 381 . 382.. 386. g. Bár a vádlott az üzletet nem adta el, s. eket beperelte s ekként azoknak 100 K.-nán felüli vagyoni kárt okozott. C: A Btk. 379. §-ában meghatározott csalás minden ismérvét fenforgónak kell tekinteni, nem mondható tehát alaposan, hogy a hiróság a büntető törvényt tévesen alkalmazta, midőn a vád alapjául szolgáló tettet a sértettek mindegyikének esetében büncselekmért) nek állapította meg, vagy midőn ezt a bűncselekményt azon alapon, mert azt meghatalmazott megbízása körében követte el, a Btk. 381. §-ának 2. pontja szerint minősitette. (1905. évi október 25-én. 9127. sz.) = A 381. §. 2. p.-ja csak akkor alkalmazható, ha a meghatalmazott megbízása körében" követi el a csalást. A megbízás itt a/, volt, h. v. az üzletet adja el. A 2. p. esete tehát akkor forogna fenn. ha v. e megbízása körében, t. i. az üzlet eladása tárgyában csalta volna meg sértetteket; ellenben a megbízás körén kívül esik az, h. v.-t eljárásáért minő feltételek mellett illeti meg díjazás. V. tehát nem a 2. p. alá eső csalást követte el, midőn s.-ket c feltételek iránt ejtette tévedésbe. Btk. 382. §. Biztosítási csalás kísérlete. 226. V. a Dunaágban volt, a feleségével közös tulajdonul bírt s tűzkár esetére 3600 korona erejéig biztosított hajómalmát felgyújtotta, de a biztosítási összeg felvétele iránt lépéseket nem tett. A t o r v é n v s z é k vádlottat teljesen felmentette a gyújtogatás vádja alól azért, mert a malom vádlott tulajdonát képezte és vízen úszván, feljgyujtása által másra veszély nem háramlott, a csalás alol azért, mert vádlott semmi lépést nem tett, hogy a biztosítási összeget megkaphassa, sőt az esetet be sem jelentette. A t á 1) 1 a vádlott bűnösségét a csalás kísérletében áilapitotta meg, kifejtvén, hogy ez a csalás a tüz gerjesztése által megkezdetett és vádlottnak azon mulasztása, hogy ő a biztosítási összeg felvételére lépéseket nem tett, a kísérlet tényálladékát meg nem szünteti. C.: E tények büntetendő cselekménynek tényálladékát (382. és 65. §.) megállapitják. (1905. évi október hó 25-én, 9138. sz.) Btk. 386. §. Vagyonátruházás a sértett követelésének lejárta és fizetési halasztások után. Bűnösség. 227. Vádlott mint üzlettulajdonos a sértett fel követelésének és a fizetésre többször nyert halasztásoknak lejárta után adta el a/, ö vagyis a vádlott egyedüli vagyonát képező üzletét, a melybe ö a/, általa hitelbe vásárolt árukat elhelyezte volt. C: V. az a cselekménye, hogy Y.-nak a czélbol. hogy hitelezőjét megkárosítsa, a bekövetkező hatosági ségrehajtás előtt ide genitette el az egyedüli vagyonát képez"' üzletéi, figyelemmel a Btk.