Magyar döntvénytár, 12. kötet - 1905 (1907)

Segédszemélyzet. 657 Ebből szükségképp következik, hogy felperes mint iparossegéd csupán az 1884: XVII. t.-cz. 92. §-ának első bekezdésében meghatározott 15 napi felmondásra tarthat jogszerű igényt. Ennélfogva stb. (1905 október 17. 6051. sz. a.) 1724. Az üzletvezető szabásznak törvényes felmondási ideje három hónapban állapittatik meg. A jelen per döntő kérdése, hogy felperes hat heti vagy három havi felmondásra tarthat-e jogot. Alperes beismerte, hogy felperes a közadósnál mint szabász volt alkalmazva. Nem vitás, hogy a közadósnak nem volt meg a szabóipar viteléhez szükséges képzettsége és igy üzletét az ipartörvény 4., 5. és 8. §-ai értelmében csak oly feltétel alatt vihette, ha üzletében egy képzett egyént alkalmazott. A becsatolt iparigazolványból kitűnik, hogy közadós a felperest jelentette be az iparhatóságnál, mint olyant, a ki ennek a kelléknek megfelel. Ez a körülmény és az, hogy felperes havi fizetése 300 koronát, tehát, az alkalmazotti fizetéshez arányítva nagy összeget tett ki, elégséges annak megállapítására, hogy felperes fontosabb teendőkkel megbízott alkalmazott volt és pedig még akkor is, ha az iparigazlovány tartalmával nem tekintetik is bizonyítottnak, hogy felperes a közadós üzletvezetője volt. Ennélfogva felperest a K. T. 57. §. 2. bekezdése értelmében három havi felmondás illette meg. (Curia 1905 január 11. 468/1904. sz. a.) 1725. A biztosító társaság üzletszerző ügynöke a neki biztosított utazási napidijat arra az esetre is követelheti, ha huzamosabb tartózkodásra utasíttatott valamely helységbe. A kir. törvényszék: A felperes alkalmaztatásának feltételeit magában foglaló 48. sz. a. szerint alperes igazgatósága felperest mindennemű üzleti teendőkre alkalmazhatta és egyik ügynökségétől a másikhoz áthelyezhette. E szerint nem igényelhette felperes azt, hogy alperes őt folyton utaztassa, más részt jogosítva volt felperest a szegedi főügynökséghez áthelyezni. Felperesnek a menynyiben nem utazik, a napidíjra igénye nincsen, mert a fix fizetéssel és napidíjjal alkalmazott utazó csakis az uton tényleg eltöltött napokra igényelhet napidiját, a napidíj természeténél fogva az útközben felmerült életfentartási költségek fedezésére szolgálván. A kir. Curia: Mindkét alsóbiróság ítélete a perrendtartás 108. §-a alapján feloldatik és az eljárt kir. törvényszék utasittatik, hogy a felperes által az Sz. községben való tartózkodás bizonyítására megnevezett tanukat hallgattassa ki és hozzon a kifejlendőkhez képest uj szabályszerű határozatot. (1905 április 5. 883/1904. sz. a.) 1726. A rendes fizetés mellett alkalmazott segéd részére kikötött utazási napidijak, a dolog természeténél fogva, csak az utazással járó kiadások megtérítésére kikötött átalánynak tekinthetők, a melyek tehát az utazás esetén járnak s igy utazás nélkül sem egészGrill-féle Döntvénytár. XII. 42