Magyar döntvénytár, 12. kötet - 1905 (1907)

Segédszemélyzet. 653 igényt is támasztott. Ennélfogva tekintve, hogy felperes felebbezésében megtámadta az elsőbiróságnak azt a döntését, hogy a valódinak megállapított összeget egészében, tehát a fent emiitett 449 K. 80 f.-t is csak az elbocsátás által szenvedett kár czimén követelheti, — a kir. ítélőtábla felperes követelésének 440 K. 80 f. tőke és kamata iránti részét az első osztályba sorozandónak ítélte s e részben az elsőbiróság ítéletéi megváltoztatta. A felperesi követelés többi részének osztályozására nézve az elsőbiróság ítéletét helyben kellett hagyni, mert a kövei élésnek ez a része az elsőbiróság helyes megállapítása szerint tisztán kártérítési követelés. (M. kir. Curia 1905. május 23. 1543/904.) 1884 : XVII. t.-cz. 92-94. §. 1717. A kereskedő segédnek felmondás nélkül való rögtönös elbocsáthatása kérdésében az 1884: XVII. t.-cz. 94. §-a az irányadó. — Az elbocsátásra jogos ok forog fen, ha a segéd egy munkanapon át igazolatlanul szünetel. Az, hogy ezen szünetelés a kereskedő akarata ellenére történt, külön bizonyításra nem szorul, a mennyiben minden igazolatlan munkaszünetelés a dolog természete szerint a főnök akarata ellenére történtnek tekintendő. (Curia 1905 január 31. 996/1904. sz. a.) 1718. A fölmondás nélküli elbocsátásnak olyan okával, a mely az elbocsátás idejében még fönn sem állott és igy érvényesíthető sem volt, védekezni nem lehet. (Curia 1905 június 15. 647/1905.) 1719. A segéd betegsége vétlen balesetnek tekintendő és ez okból a főnök beteg segédjének hat héten át köteles illetményeit kiszolgáltatni. A mennyiben a szolgálat teljesítésére való képtelenség — betegség — hat hétnél tovább tart, a munkaadó a szolgálati szerződést azonnal megszüntetheti. Az alsóbiróságok ítéletében foglalt tényállás szerint ugyanis alp. a felp.éknél könyvelőként volt alkalmazva és ezen állásával járó teendőit bekövetkezett betegsége miatt egyfolytában több mint hat héten át nem végezte s felp.-ek alp.-t a szolgálatból csak a betegség okából több mint hatheti egyhuzamban való szünetelés után bocsátották el. Ilyen körülmények között helyesnek fogadja el a kir. T. a felebbezési bíróságnak azt a megfelelően indokolt jogi álláspontját, hogy az ügy eldöntésénél a Kt. 56. §-ában foglalt az az anyagi jogszabály alkalmazandó, hogy a kereskedő abban az esetben, ha segédje szolgálata teljesítésére vétlen baleset miatt, a mi alatt a dolog természeténél fogva a betegség is értendő, ideiglenesen képtelen, segédjének illetményeit csak hat héten át köteles kiszolgáltatni. Önként következik ebből, hogy a mennyiben a szolgálat teljesítésére való képtelenség 6 hétnél tovább tart, ez a körülmény a munkaadónak a szolgálati szerződés azonnali megszüntetésére jogos alapul szolgál, mert a szolgálati szerződés jogi természeténél fogva a