Magyar döntvénytár, 12. kötet - 1905 (1907)

646 Kereskedelmi törvény. zonyitékot nyújt, ha csak a bejegyzések helytelensége vagy valótlansága nem bizonyittatik, figyelemmel a keresk. törv. 30. §-ának rendelkezésére, ha és a mennyiben ugyan e törvény 120. §-ának engedélyénél fogva a társaság könyvei megőrzés végett valamelyik társtagnak, egy harmadiknak vagy az illetékes törvényszéknek adatnak is át, ez a czég feloszlása után is, ha a társaság valamelyik tagja ellen a t ál sasági viszonyból eredően per indíttatik, e társasági tagot a köri} vek felmutatása iránti kötelezettsége alól fel nem oldja és pedig a jelen esetben annál kevésbé, mert a tényállásból kitűnően a ,,L. és S." czég feloszolván és a czég megszűnése a központi értesítőben közzé is tétetvén, felperes a keresk. törv. 88. §-á rendelkezésénél fogva a társasági viszonyból eredő követelés érvényesítése czéljából a pert akár a társasági tagok, akár csak azok egyike ellen is jogosult volt folyamatba tenni; és pedig a jelen esetben kizárólag áz egyik társlag ellen azért, mert a fenn idézett A) alatti nyilatkozat tartalma szeiint ő lépett a másik társtagnak a 2000 koronányi betétre nézve jogaiba. A felebbezési bíróság tehát jogszabályt sértett, midőn a könyvek fel nem mutatása következtében a keresk. törv. 34. §-ának rendcikezését nem alkalmazta és nem állapította meg azt, hogy eme §. rendelkezésénél fogva a feloszláskor maradt-e és mennyi vagyon, mely felperes kielégítésére lenne fordítandó stb. (1905 május 31. I. G 3/^905- sz. a.) V. Czégvezetők és kereskedelmi meghatalmazottak. 37- §• 1700. A kereskedelmi törvény 37. és köv. szakaszainak a czégvezetőkre vonatkozó rendelkezései a részvénytársaságokra is vonatkoznak. Czégvezető alkalmazása sem a részvénytársaság jogi terméSZÍ tével, sem pedig annak szervezetével nem ellenkezik, mivel a részvénytársaság vagyonjogi ügyleteire nézve az egyénnel, mint jogalanynyal egy tekintet alá esik és ha ügyvitelét a törvény világos szavai szerint (193. §.) meghatalmazottakra bizhatja, ugy czégvezetőt is választhat. Mert a kereskedelmi törvény 4. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy a törvénynek a kereskedőkre vonatkozó határozatai a kereskedelmi társaságokra is alkalmazandók, szükségképen folyik, hogy a törvény 37. és következő szakaszainak a czégvezetőkre vonatkozó rendelkezései a részvénytársaságokra is vonatkoznak. De nem ellenkezik a czégvezető alkalmazása a részvénytársaság jogi természetével és szervezetével sem, mivel a részvénytársaság vagyonjogi ügyleteire nézve az egyénnel, mint jogalanynyal egy tekintet alá es'k és ha ügyvitelét a törvény világos szavai szerint (193. §.) meghatalmazottakra bizhatja, ugy czégvezetőt is választhat, de a tapasztalár is azt mutatja, hogy számos részvénytársaság ugy nálunk, mint külföldön már az alapszabályokban is czégvezetők kirendeléséről gondoskodik. (Bpesti tábla 1905 május 9. 1429. sz. a.)