Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

92 Btk. 301. és 302. §§. 301. §. ból a dolog természetéből kétségtelen, hogy azok a rendelkezések azon alapulnak, hogy az! előbb jelölt szándékosan elkövetett büntettek és vétségeknek a tettes egyoldalú — a sértett fél beleegyezése nélküli — szándékos jogsértő cselekményével kell létesíttetniük. Bizonyítja ezt egyrészt a Btk. 282. és 285. §-a is, amelyek kivételesen és tüzetesen megjelölik azokat a nem csupán a beleegyezést adó egyén jogait sértő cselekményeket, amelyek azon esetben is büntetendők, ha azok a sértett fél beleegyezésével követtettek el. A 282. §. az államnak — állampolgárai számában és a közös czélokra való közreműködésben rejlő érdekét — a 285. ?. a méhmagzat érdekét részesiti büntetőjogi védelemben; bizonyítja továbbá az, hogy az öncsonkítás csakis az 1889: VI. t.-cz. 49. §-a alapján csupán abban az esetben büntethető, ha az, ugyancsak az ott megjelölt czélból követtetett el; más esetben az öncsonkítással elkövetett testi sértés nem büntethető. Az pedig, amit valaki büntetőjogi beszámítás terhe nélkül maga ellen elkövethet, nem válhat büntetendő cselekménynyé azért, mert azt maga ellen mással követte ti el, ami annál kétségtelenebb, mert ellenkező esetben az, aki ellen a súlyos testi sértés elkövettetett, e beleegyezésénél fogva, miután azzal a büntetendő cselekmény elkövetését szándékosan előmozdította, az önmaga ellen elkövetett súlyos testi sértésben bűnsegédként válnék bűnössé, ami pedig már formailag ki van zárva; minthogy jM. P. vádlott Sz. S.-en a testi sértést az együttesen elkövetett sikkasztás elpalástolása végett annak beleegyezésével követte el, e cselekménye büntetendő cselekvény tényálladékát nem foglalja magában. (1904. nov. 22. 9561. sz.) A testi sértés a szóbeli becsületsértést absorbeálja. 268. Vádlott H. A.-nét «czafat kurva» kifejezésekkel illette és egy bottal ütlegelte, mely bántalmazbatása folytán 8 nap alatt gyógyult testi sértést szenvedett. C: Ezek a tények csak a Btk. 301. §-ában meghatározott könnyű testi sértés vétségének tényálladékát állapítják meg, minthogy vádlott ugyanazon időben, egy alkalommal és folytonosságban illette a meggyalázó kifejezésekkel és bántalmazta bottal sértettet; a meggyalázó kifejezések tehát a súlyosabb beszámítás alá eső könnyű testi sértés vétségének tényálladékába beolvadnak. (1903. máj. 26. 4846. sz.) Vétséggé lefokozott s. t. sértés büntetése. 269. 0.: A T. súlyos testi sértés bűntettének' a 92. §. alkalmazásával vétséggé való minősítésével, helyesen alkalmazott mellékpénzbüntetést, mert a véíséggé lefokozott vádbeli cselekmény oly elbírálás alá esik, mintha az eredetileg1 vétség volt volna, s így a súlyos testi sértés vétségre elősziabott büntetés alkalmazandó. (1904. okt. 5. 8161. sz.)