Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

90 Btk. 290. és 291. §§. 290. szülte, a szülés izgalmai közben elmulasztott intézkedést tenni az ellen, hogy a gyermek az árnyékszék csatornájába ne csuszszék. Ebből a mulasztásból a T. azt a jogi következtetést vonta le, hogy a vádlottat beszámítás alá eső gondatlanság terheli. C: A gondatlanság csak akkor esik beszámítás alá, ha az eredmény közönséges gondossággal előrelátható volt. Minthogy pedig vádlott ellen az sincs megállapítva, hogy a szülésnek tadatával birt volna; minthogy továbbá annál a nagyfokú izgalomnál és fájdalomnál fogva, amely a szüléssel jár, a tábla által megállapított mulasztásból jogszerűen nem vonható le az a következtetés, hogy vádlott a szülés következményeit közönséges gondosság mellett is előre láthatta volna, miért is a terhére megállapított mulasztás nem bír a beszámítás alá eső gondatlanság ismérveivel & igy a tábla tévesen alkalmazta a Btk. vonatkozó rendelkezéseit akkor, amikor a vádlott bűnösségét, a Btk. 290. §-a alapján megállapította. (1904. febr. 3. 989. sz.) 262. C: Ama vasrudnak, mely a sértett halálát okozta, felülről ledobása a vádlott tilalma ellenére történt; s midőn annak' ledobása előtt felülről «vigyázz»-t kiáltottak, vádlott figyelmeztette F. S.-t, hogy álljon arrább, mit ez meg nem tett, sőt kilépett a bódéból. JEzek szerint a vádlottnak oly ténye vágy mulasztása, melylyel a bekövetkezett szerencsétlenség oki összefüggésbe hozathatnék, meg nem állapíttatván, a tábla nem járt el tévesen, midőn a Btk. 290. §-a szerinti büncselekímény vádja alól a vádlottat felmentette. (1904. június 22. 5808. sz.) Az épitö-m. felelőssége az építész által készített terv kiviteléért. Bűnösség. 291. §. 263. C: Oly esetben, mikor építész által elkészített tervek alapján valamely épületnek építése szakértő építőmesterre fcázafcik, amint ez a fenforgó esetben történt, az építésnek foganatosítása alkalmával gondatlanságból származott azokért a hibákért és mulasztásokért, melyek következtében emberélet esett áldozatul vagy súlyos testi sértés okoztatott, első sorban az építőmester felelős és e tekintetben azl építés vezetésével és ellenőrzésével külön megbízott építész és mérnök büntetőjogilag csak akkor vonható felelősségre, ha az nyer megállapítást, hogy a jogsértő eredmény előidézésére az ő gondiatlauságuk, járatlanságuk vagy hanyagságuk befolyással Volt. Ily gondatlanság azonban a jelen esetben N. V. építész és V. S. mérnök mint az építés vezetésével és ellenőrzésével megbízottak irányában fenn nem forog1, mert a párkány leohilásiáit nem a N. V. építész1 által készített természetes nagyságú tervrajz, mely a szakértők véleménye szerint szakértő építőmester kezében a párkány kiépítésére elégséges volt, hanem az okozta, hogy P. L. építőmester a beton függőlemezek biztos felfektetéséről s azok kellő lehorgonyzása