Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

Btk. 287. és 290. §§. 09 Önsegélyre képtelen gyermek gondozásának elmulasztása és sanyargatása. 257. Vádlott, kinek 4 .gyermeke van, ezek közül az egyik nem mostani 287. §. férjétől való, ezzel ftz utóbbi 4 éves kis gyermekével oly embertelenül bánt, hogy enni alig adott néki, télen is öltözet nélkül hideg szobában tartotta, hi­degvizbe ültette órákig ott hagyva, teste a piszoktól tele lett fekélylyel, fejét a sok verés több helyen beszakasztotta, testét teljesen elcsigázta, szó­val mindent elkövetett, hogy gyermekét lassú halállal elpusztitsa. Kassai T.: A megállapított adatokkal bizonyítva lévén, hogy vádlott a koránál fogva gyámoltalan gyermekét huzamosabb időn át nemcsak nem részesitette a szükséges gondozásban és ápolásban, sőt azt tettleg is bántalmazta s ezzel a mulasztásával és ténykedésével a gyermek életét és testi épségét komolyan veszélyeztette: bűnössége a 287. §. 2. bek. alapján megállapítandó volt. (1903. aug. 16. 2293.) C: Hh. (149/1904.) Gondatlan emberölés: a) bűnösség; 258. C: A vádlott az által, hogy az újdonsült csecsemőt ruhába 290. §. takarva az ágyba maga mellé a takaró alá tette, nagymérvű gondat­lanságot tanúsított, és a gyermek halála ennek a gondatlanságnak volt a következménye. (1903. máj. 26. 4828.) 259. C: Minthogy vádlott előre láthatta, hogy a 31 cm. magasságú kerítéssel ellátott kut körül két éves gyermekét szerencsétlenség ér­heti s azt mégis a kut közelébe vitte és itt felügyelet nélkül hagyta, a T. helyesen tekintette vádlott eljárását gondatlannak. (1904. jan. 28. 807. sz.) — Az ekként bekerített kut tulajdonosa fölmentetett, mert a kert, amelyben a kut volt, be volt kerítve. 260. Vádlott 1902. április 17-től kezdődőleg mintegy 3—4 napon át N. J. makói lakost szabályszerű jogosítvány nélkül a végből, hogy a nevezett orrán levő sebet eltávolítsa, akként gyógyította, hogy N. J.-t (czinóber) hi­ganyporral naponként háromszor füstölte, amely eljárás folytán N. J.-ná] higanymérgezés állott be és ennek következtében meghalt. 0.: Minthogy a T. ezekből a tényekből helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy a vádlottnak cselekménye és a sér­tettnek bekövetkezett halála között okozati összefüggés forog fenn és hogy a vádlottat e tekintetben büntetőjogi beszámítás alá eső gon­datlanság terheli: ekként ama tények a Btk. 290. §-a szerint bűncse­lekmény tényálladékát megállapítják. (1904. szept. 13. 7626.) b) fölmentés ; 261. Vádlott a kir. T. megállapítása szerint terhességének legutolsó idejében székelés végett használta az árnyékszéket és nem gyermeke megölése czéljából ült az árnyékszékre. De midőn eme helyzetben gyermekét meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom