Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

Btk. 277., 279. és 280. §§. 87 a határozat ellen a főügyészhez folyamodni, ebből folyóan kétség- 276- §. telén, hogy a megelőző bűnvádi eljárás a sértett kezéhez történt kézbesitéstől számitandó 8 nap eredménytelen eltelte után tekintendő jogerősen befejezettnek; következésképen az eme megelőző eljárás Után emelhető inditvány előterjesztésének határideje ezen 8 nap lejáratátél számitandó. S minthogy vádlott mint sértett fél az ügyésznek 1902. évi február hó 15-én kelt megszüntető határozatát 1902. évi február hó 19-én vette, az a három hónapi határidő, mely alatt özv. Sz. K.-né és leánya indítványukat előterjeszthették, az 1902. évi febr. hó 19-hez hozzáadott nyolcz nap, vagyis 27-től számítandó. Minthogy pedig nevezettek indítványukat 1902. évi május 20-án, tehát 3 hónapon belül terjesztették el: a törvényszék nem volt jogi tévedésben, midőn a bűnvádi eljárás megindítását kizáró semmiségi okot meg nem állapította. (1094. márcz. 17. 2547.) A rágalmazás miatt hozott ítéletnek mely lápban való közzététele. 252. A főmagánvádló azért jelentett be semmiségi panaszt, mert azon 27 7- §• indítványának hogy az esküdtbíróság ítélete a «Pesti Napló»-n kívül az «Arad és Vidéke» és az «Aradi Közlöny» czimü lapban is közzététessék, hely nem adatott. iC.: A semmiségi panasz alaptalan; mert a bevádolt közlemény a «P. N.»-ban jelent meg, az a rendelkezés tehát, hogy a marasztaló ítélet ugyanazon lapban teendő közzé, a Btk. 277. §-a utolsó bekezdésének és a BP. 574. §-a utolsó bekezdésének megfelel. (1903. nov. 4. 8933. sz.) Szándékos emberölés kísérlete. 253. C: Vádlott Gy. I.-t arczfelén, bal vállán s hasa odalán zseb- 279. §. késével háromszor megszúrta s késével hadonászva, Gy. L-t ezután is megöléssel fenyegette, mignem mások közbelépése folytán vádlott a további sérelmezésben megakadályoztatott, az alsóf. birós. helyesen vonták le azt a következtetést, hogy vádlott szándéka Gy. I. megölésére irányult és vádlott a megkezdett cselekmény befejeztétől nem önként állott el. Ezekhez képest vádlott cselekménye a Btk. 279. §-ába ütköző szándékos emberölés kísérletének a törvényben meghatározott összes alkotó elemeit kimeríti. (1903. márcz. 17. 3207.) Azt a tényt, hogy a szándékos emberölés „több" emberen követtetett el: az esküdteknek kell megállapítani. 254. C.: Az esküdtbíróság vádlott szabadságvesztés-büntetését a 2?0- §• Btk. 280. §-a alapján életfogytig tartó fegyházban szabta ki, mely törvényhely a szándékos emberölés bűntettére a Btk. 279. §-ában megállapított büntetésnél súlyosabb büntetési tételt állapit meg; tette pedig ezt anélkül, hogy a súlyosabb büntetési tétel alkalmazását maga