Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

Btk. 263. §. 83 A valódiság bizonyítása czéljából nem csupán a vádló által föntartott, hanem az ezekkel összefüggő tények is, amenyiben azok összeségéböl következik a bevádolt állítás valódisága, bizonyitás'tárgyává tehetők. 239. C: A bizonyítás terjedelmének megítélésénél az esküdtbiró- 263- § ság helyesen indult ki azon szempontból, hogy a bevádolt hírlapi köz­lemény összefüggő egészet képez; 'a czikk irója az abban felhozott tények összeségéből kívánta levonni ama következtetést, mely a czikkben kü­lönféle fordulatokkal ismételve előfordul: hogy a főmagánvádlónak po­litikai és magánélete kifogás alá esik. A bevádolt közleménynek ez a két tétele kifejezetten vádba volt helyezve és ezekre nézve a vád nem is ejtetett el. A bevádolt czikkben felhozott azon tényekre nézve, melyek­kel az iró a fentjelzett két tételt már magában a czikkben igazolni törekedett s melyek eredetileg szintén vádba helyezve voltak, a íőmagán­vádló la tárgyaláson részben elejtette ugyani a vádat; de a vádlott, kinek joga volt következetetései valóságát bizonyítani nem volt elzárható attól, hogy állításait a 'czikkben emiitett összes tényekkel bizonyítsa, sőt azokra még a főtárgyaláson is joga volt hivatkozni. Az esküdtbíróság tehát helyesen terjesztette ki a bizonyítást mindazon tényekre, a melyekből a bevádolt állitások valósága következhetik. (1904. nov. 10. 9194.) Valódiság bizonyítása közérdekből, midőn községi képviselő választásáról volt szó. 240. A vádlott a városi képviselőtestületi képiselőjelölő értekezleten P. H. magánvádlóról jelölésének szóbahozatala alkalmával azt állította, hogy nem ajánlja, mivel a várost megkárosította, megcsalta, vádlott a védelmére azt hozta fel, hogy vádbeli állításának czélja a Hözérdek megfóvásia volt. A biróság által az állítás valóságának elrendelt bizonyítása azt ered­ményezte, hogy P. H. magánvádló, mint a városi világítás bérlője, a szerződés meg nem tartása miatt csakugyan volt rendőrileg büntetve. C: Minthogy képviselő jelölő ülésen a jelöltre vonatkozó nyi­latkozás a közérdek megóvásának szempontja alá esik; és minthogy a Btk. 263. §-ának utolsó bekezdése értelmében a kifejezés valódiságának bizonyítása a vádlott büntetlenségét eredményezi: ennélfogva vádlottat felmenteni kellett. (1904. febr. 17. 1434. sz.) Valódiság bizonyítása magánérdekből, midőn kereskedő tisztes­ségtelen verseny ellen védekezett. 241. C: Vádlott a becsületsértés vádja ellen azzal védekezett, hogy főmagánvádló v.-nak vevőihez oly értesítést küldött, hogy a rossz lávétól megszabadítandó őketj, a kereskedelmi forgalomban ismeretlen jelzésű áru­kat ajánlott fel nekik. A Curia ugy találta, hogy különösen az utóbbi eljárás (a vádlott vevőihez intézett felhívás) olyan volt, mely vádlott jogos magánérdekeit a rendes kereskedéssel össze nem férő módon érintette, az ellen tehát a valódi tények előadásával védekezni joga volt. Mit sem változtat ezen az a körülmény, hogy vádlott a való tényekből 6*

Next

/
Oldalképek
Tartalom