Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

84 Btk. 263. és 266. §§. §• azt a következtetést vonta le s fejezte ki, a melyet a főmagánvádló becsületsértőnek talált; mert a Btk. helyes magyarázata szerint a cselekmény büntetlensége az ilyen közlemény egészére kiterjed. (1902. decz. 2. 10383. sz.) Valódiság bebizonyítása esetén sem menthető föl vádlott, ha büntetlensége iránt az esküdtekhez kérdés nem intéztetett. 242. Vádlott azért jelentett be semmiségi panaszt, mert a bevádolt kifejezések valódisága bebizonyíttatván, büntetendő cselekmény tényálladéka nincs. C: A semmiségi panasz alaptalan, mert az esküdtek határozatában a bűnösség meg van állapítva, a becsületsértésnél pedig a kifejezés valósága nem szünteti meg a tényálladékot, hanem csak a Btk. 263. §-a szerinti büntetlenséget vonja maga után, erre nézve pedig D. P. kérdést nem is indítványozott. (1904. szept. 14. 7660.) Katonai eljárás folyamán tanuként kihalgatott egyén becsületsértő állítása nem esik a 266. §. alá. 243. M. I. tiszthelyettes kiküldetésének eredményéről és az ott történtekről felsőbbségéhez intézett jelentésében egyszersmind feljelentette önmagát is, hogy F. Ö.-t azért, mert ez őt szóbelileg megsértette, elégtételt szerzendő, arczul ütötte. C: A katonai eljárás, a melyben M. I. tiszthelyettes mint terhelt szerepelt, nem mások panasza alapján, hanem ennek önf el jelentése következtében rendeltetvén el, sértettként F. ö. ez ügyben mint magánszemély nem is folyhatott be, hanem csak mint tanú lett beidézve, s igy védelmi álláspontot elfoglalni hivatva nem volt, abbeli állításával tehát, hogy M. L-nek, az attól kapott arczulütést visszaadta, egyenes feljelentést tett a tiszthelyettes ellen; minthogy pedig a Btk. 266. §. rendelkezése szerint csak az ügyfelek közt és az ezekre vonatkozó tárgyalás alkalmával ejtett meggyalázó kifejezések esetében nincs helye a büntető eljárásnak!: a kir. tábla Ítéletének a rágalmazásról rendelkező felmentő részét a Bp. 385. §. 1. c) pontja alapján meg kellett semmisíteni. (1903. aug. 25. 7236.) Becsületsértési ügyben a vádlott által sértett ellen benyújtott rágalmazó nyilatkozat büntetlensége. 244. K. vádlott W. T. sértettel szemben rágalmazó állításokat magában foglaló nyilatkozatot sértett panaszára ellene becsületsértés vétsége miatt folyamatban volt bűnvádi ügyben nyújtotta be. C: Minthogy rágalmazás vagy becsületsértés miatt bűnvádi eljárásnak a Btk. 266. §. szerint nincs helye, ha a tény vagy a gyalázó kifejezés a hatóság előtt folyamatba levő ügyben az ügyre és az ügyfelekre vonatkozólag az ügyiratokban állíttatik vagy használtatik: ennélfogva mindkét alsóbiróság Ítéletének megsemmisítésével vádlottakat felmenteni kellett (1904. márcz. 23. 2748.)