Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

Btk. 261. és 262. §§. 81 Becsületsértés helyett ügyvédi fegyelmi vétség. 231. Vádlott N. A. ügyfele képviseletében J. M. kir. járásbirónak a posta- 261. §. utalvány szelvényére irt következő kijelentéssel: «az 1901. v. 225/2. sz. végzés ellen beadott felfolyamodásomban tett ígéretem szerint a kérdéses 6 koronát minden ellenérték vagy szolgáltatás nélkül tisztelettel küldöm s jövőre ily minőségű összeget bátor leszek áldozni» — küldte a felfolyamodásban tett igéreto szerint a 6 koronát. C: Tekintve, hogy sem a felfolyamodásban, sem a postautalvány szelvényén foglalt kitételek' a sértett kir. járásbiróra nézve meggyalázó cselekményt nem foglalnak! magukban: a vád alapjául szolgáló tett eme lényeges ismérv hiányában a becsületsértés tónyálladékát nem meríti ki. Tekintve azonban, hogy a tett kijelentések kiséretében eszközölt pénzküldés ténye, a polgári ügyben eljárt kir. járásbiróval szemben a tiszteletet sértő oly jelenséget tüntet fel, amely az! 1887: XXVIII. t.-cz.-re való figyelemmel a vádlott mint ügyvéd ellen a fegyelmi vétség tényelemeit látszik magában foglalni: ennélfogva a fegyelmi vétség esetleges elbírálása czéljából az iratoknak áttétele iránt intézkedni kellett. (1903. nov. 17. 9284. sz.) A m. kir. államvasuti fütőházi főnök a törvény által alkotott testület tagja. 232. CL: Vádlottnak, mint szerzőnek az a tette, hogy R. T.-ról, mint 2Q2- §• a m. kir. államvasút fütőházfőnökéről, tehát törvény által alkotott testület tagjáról oly állításokat tett nyomtatvány utján közzé, melyek valóságuk esetén a sértett ellen a bűnvádi eljárás megindításának okát képeznék, vagy a sértettet a kjözmegvetésnek tennék ki, a Btk. 262. §-a szerint büntetendő cselekmény tényálladékát foglalja magában. (1903. nov. 10. 9075. sz.) Nyilvánosság a 262. §. szerint: a) szóbeli sértés esetében; 233. C: Vádlottat csak a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségében kellett bűnösnek kimondani, mert az a nyilatkozata: hogy e «taknyiis tiszthelyettesnek)) nem engedelmeskedik, a líözhivatalnoknak személyére, s nem hivatali kötelességére vonatkozik; mert továbbá a sértő nyilatkozat az udvaron levő 6—7 ember jelenlétében történvén, nem tekinthető oly többség előtt történtnek, és igy annak a nyilvánosságnak, amit a Btk. 262. §. világosan megjelöl. (1903. aug 25. 7236.) 234. C: Habár vádlott a tettet korcsmában s illetve onnét kijőve az utczán, tehát nyilvános helyen követte el, mindazonáltal, minthogy állításait csak négy egyén hallotta, s minthogy négy egyén jelenléte a Btk. 262. §-ában emiitett nyilvánosságot nem alkotja meg, ennélfogva az alsóbiróságok tévedtek, mikor a vádlott cselekményét a Btk. 258. és 262. §-ai alapján minősítették. (1904. jan. 13. 337.) Grill-féle Döntvénytár XI. k. 6