Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)
66 Btk. 215. I 215. §. ki, mint kezes, aki ennélfogva iR. ellen a helyette teljesített fizetés megtérítése végett pert indított. E perben Y. ügyvéd eskü alatt tanúvallomást tett arra, hogy T. a kezességet elválWtai s a kérdésest 50 kor.-t lefizette R. helyett. Az utóbbi tehát pörvesztes lett, de hamis tanuzás miatt a Btk. 215. §-a alapján följelentette Y. ügyvédet. t BpesíüL ^T.: A vádtanács az eljárást csupán jogi indokból szüntette meg azért, mert Y.-nak a polgári perben tett vallomását nem tjekintette olyannak, mint amely döntő körülményre vonatkozik; mivel jogszabály, hogy a főadósnak a kezességhez való hozzájárulása nélkül a kezes és a főadós között semmiféle kötelmi viszony nem keletkezik, a jelen esetben pedig Y. is azt vallotta, hogyj a kezesség elvállalásánál az alperes, vagyis R. J. nem volt j'elen és| ennek ellenkezője, vagy az, hogy a kezességhez hozzájárult volna, nem is állíttatott. A kir. ítélőtlábla ínfiem fogadta el a vádtanácsnak ezt az álláspontját. Kétségtelen, hogy a Btk. 215. §-a a hamis tanuzás alkáteleméül megköveteli, hogy a hamis vallomás a polgári ügynek valamely lényeges körülményére vonatkozzék. Kétségtelen az is, hogy annak eldöntésére, hogy mi a lényeges körülmény, a büntető birőság van hivatva; de nem mindig korlátlanul. Mért oly esetiben, ha a polgári per Ítélettel nem nyert befejezést, vagy ha az indokolás több körülménynek a méltatására terj'ed, a lényeges körülménynek megállapítása vita tárgya lehet. De vitán felül áll ez akkor, ha azt a körülményt, aminek alapján a polgári bíróság döntött, a jogerős ítélet kétségtelenül megállapítja, ngy mint a jelen esetben, midőn a marasztalás csupán Y. vallomása alapján történt, mert annak az elbírálásába, hogy a polgári perben a bíró a ténykérdést vagy jogkérdést helyesen döntötte-e el, a büntető bíróság nem bocsátkozhatok. (1903. jtun. 12. 3352. sz.) 188. Schwarz Hermán és Spitzer Dávid vádlottak a Löffler Jakab harmadrendű vádlott által M. et Cozp. ellen indított rendes perben azon hamis tanúvallomást tették, hogy III. r. vádlott néhai G. Henrik balassagyarmati ügyvédnői, mint a peres czég képviselőjénél az ő jelenlétükben 1800 frtot fizetett le és ezen vallomásukat esküvel is megerősítették. C: E tények büntetendő cselekmény tényálladékát megállapítják, mert az a körülmény, hogy a polgári bíróság Sch. Hermann és S. Dávid vádlottak, mint tanuk vallomásának jelentőséget nem tulajdonított, büntetendő cselekmény hiányát nem állapítja meg, miután a törvény azt, hogy ebből joghátrány származnék, nem is kívánja, hanem csak azt, hogy a tanú a polgári ügyben annak lényeges körülményeire nézve tegyen hamis tanúvallomást s ezt esküvel megerősítse, (1904. márczius 8. 2190. sz.) 189. C: minthogy a jegyzőkönyv szerint G. S. eskü alatti kihallgatása előtt a bíró kifejezetten kijelentette a félnek, hogy őt eskü alatt fogja