Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

Bp. 384. §. 11. p. G: E becsületsértés külön s önálló cselekménynek, vagy a vádba 384. §. 11. p. helyezett büntetendő cselekményből folyó enyhébb minősítésnek nem tekinthető. Minthogy a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétsége a Btk. 268. §. szerint csak a sértett fél indítványára üldözhető, ily indítványt pedig sértett elő nem terjesztett; minthogy a Bp. 1. és 3. §§-ai szerint a bűnvádi eljárás csak törvényes vád alapján indítható s ennek hiányában még nyomozásnak sincs helye; minthogy eszerint a törvényszék ítéletét törvényszerű vád nélkül hozta, mely eljárása a Bp. 384, §-ának 11. pontjában ütközik; s minthogy ez a semmiségi ck, tekintettel arra, hogy vádlott védője által a Bp. 385. §-ának 1. a) pontja alapján használt semmiségi panasz elfogadandó volt s így figyelemmel a Bp. 429. §-ára a 384. §-a 11. pontjában meghatározott semmiségi ok ugyanezen törvényszakasz végbekezdése szerint hivatalból figyelembe veendő volt: ezeknélfogva a tsz. ítéletét részben meg kellett semmisíteni. (1904. november 4. 8957. sz.) 644- P. B. czég a kir. járásbíróságnál dr. M. L. ügyvéd ellenjegyzésével bűnvádi panaszt adott be F. G. ellen áruvédjegy bitorlás kihágása miatt, mely panaszhoz ja czég által az ügyvéd részére kiállított s őt minden ügyben való képviseletre jogosító meghatalmazás csatoltatott. Ezen panasz folytán a járásbíróság vádlottat bűnösnek nyilvánította és 200 kor. pénzbüntetésre ítélte. A kir. törvényszék ezt az ítéletet a BP. 384. §-ának 11. pontja alatti alaki semmiségi okból megsemmisítette azon indokolással, hogy a csatolt ügyvédi meghatalmazás szövegében az. hogy a P. R. czég a bűnvádi panasz beadásával dr. M. L. ügvvédet megbízta volna, nem foglaltatik: hogy az általános ügyvédi meghatalmazás a masránvád képviseletére és & följelentés megtételére nem elegendő s hogy a BP. 3. §-a szerint a magánindítvány szabályszerű előterjesztése előtt bírói eljárásnak nincs helye, hogy tehát a járásbíróság törvényszerű vád nélkül hozott Ítéletet. A kir. C. a törvényszék ezen ítélete elleni semmiségi panaszt visszautasitotta. C. (Je. é.): A kir. törvényszék megsértette a törvényt, mert az ügyvédi meghatalmazás az ügyvédi rendtartás 61. és 62. §-a szerint az ügyvédet feljogosítja mindazon intézkedések megtételére, melyek a rábízott ügy rendes vitelével és teljes befejezésével egybekőtvék. Minthogy pedig sem a Bp., melynek 47. §-a magánvádlónak ügyvéddel való képviseltetését megengedi, sem más törvény nem tartalmaz oly intézkedést, mely szerint az általános .ügyvédi meghatalmazás a magánvád képviseletére s a bűnvádi panasz megtételére nem jogosítana, s mely szerint az erre vonatkozó jogosultság kimutatására különös meghatalmazás szükségeltetnék: nyilvánvaló, hogy a följelentő czég szabályszerű meghatalmazásával elltáott ügyvéd által tett bűnvádi panasz folytán hozott ítéletet csak a törvény megsértésével lehetett törvényszerű vád nélkül hozottnak nyilvánítani s ezen indokból megsemmisíteni. (904. nov. 23. 957. sz.)