Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

Btk. 416. §. 14T Az évi rendes mérleg hiánya nem büntetendő, ha a csöd a naptári év utolsó napja előtt megnyittatott. 4.40. 0.: A 416. §-ának 3. pontja, de a 26. §-a szerint is a mérlegéven- 3. p. ként szerkesztendő, a mérleg készítésére kötelezően megállapított év alatt pedig a naptári év értendő; miután a vádlott üzletének 1901. szeptember 1-én történt megkezdésétől ugyanazon év .végéig egy teljes naptári év le nem járt, 1902. január 1-től fogva pedig a csődnyitásig, vagyis 1902. deczember hó 28-ig a mérleg készítésének kötelezettsége még be nem állott, vádlott a Btk. 416. §-ának 3. pontja alapján nem volt felelősségre vonható. (1904. május 19. 4706.) Uj adósság csinálása a fizetésképtelenség beállása után. Alkalomnyújtás egyes hitelezőknek zálogjog szerzésére. 441. Vádlott fizetésképtelensége tudatában kölcsönt vett fel és a kölcsön- 4. p. nek ingatlanaira való zálogjogi bekebelezését megengedte. Az igy nyert kölcsönpénzből vádlott hitelezőinél törlesztést eszközölt. C: A koronaügyész részéről tett azt az előterjesztést, hogy mindkét alsófoku bíróság ítélete a Bp. 385. §.1. a) pontja alapján hivatalból megsemmisíttessék s vádlott felmentessék, a kir. Curia fgyelembe vehetőnek nem találta, mert vádlott a K-tól kölcsönvett összeget csak részben fordította hitelezőinek kifizetésére s ehhez képest e kölcsön vádlott irányában mindenesetre uj adósság; és mert az által, hogy vádlott fizetésképtelenségét tudva, a csődkérvényt idejében be nem adta, ugy K-nak, mint többi hitelezőinek alkalmat szolgáltatott arra, hogy ezek az ő ingatlanára zálogjogot szerezzenek; ennélfogva a terhére megállapított cselekmény és mulasztás a Btk. 416. §. 4. pontjába ütköző vétkes bukás vétségének tényálladékát teljesen kimeríti. (1903. okt. 8. 8247.) Csödnyitás idején a női hozomány is tartozása a közadósnak. A szerzett zálogjogokról való lemondás nem szünteti meg a büntethetőséget, ha annak egyéb feltételei fennforognak. 442, C.: I. Vádlott vagyonának értékét tartozásai 4598 K-val a csődnyitás idején meghaladták; a vádlott érdekében felhozott az az érvelés pedig, mintha nejének 6000 K hozománya a szenvedő vagyoni állapotba beszámítható nem volna, nem bír törvényes alappal, mert a közadós szenvedő vagyoni állapotának megállapításánál mindazon tartozásai számításba veendők, melyek a csődnyitás idején fennállanak, tekintet nélkül a jogczimre és a hitelezőnek a közadóshoz való személyés viszonyaira. E szerint a vagyonbukásnak az az alapfeltétele, hogy a közadós szenvedő vagyonállapota, cselekvő vagyoni állapotát felülmúlja, a jelen esetben fenforog. II. Vádlottnak az a védekezése, hogy a végrehajtatok szerzett zálogjogukról lemondottak, nem vétetett figyelembe azért, mert a Btk. 416. §. 4. pontjában meghatározott vétség a csődkérvény beadásának elmulasztásával s a zálogjog megszerzésévrel be10*