Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)
146 Btk. 416. §. Tözsdekötések aláírása a bukott r. t. igazgatóságának czégjegyzö tagja által. Bűnösség. ». §. 1. p. 438. B. J. vádlott, a rt. igazgatósági tagja a részvénytársaság czégét jegyezte s tőzsdei kötéseket ő is aláirt lés a malom üzletét nem ellenőrizte. A rt. ellen 99. máj. 10. csőd .nyittatott. K. J. vezérigazgatót az alsófioku biróságok a Btk. 414. §. 1. és 4. p„ V. ffi. könyvvezetőt a 416, §, -2, p., B. J. igazgatót a 416. §. 1. p. alapján ítélték el. C: Minthogy B. J. v. mulasztásai és cselekményei vádlottat, mint a részvénytársaság igazgatóságának a kereskedelmi torvény 182. §-a, de a részvénytársaság alapszabályainak 30. §-a szerint is az üzlet vezetésére hivatott tagjával szemben, ki a nélkül, hogy az ügyletek valóságáról és mibenlétéről meggyőződött volna, K. I. vezérigazgató kérelmére a tőzsdei kötéseket aláirta s a vezérigazgatónak a malom üzletére vonatkozó intézkedéseit nem ellenőrizte, oly gondatlanságot állapítanak meg, a mely K. I. vezérigazgató bűnös üzelmeit lehetővé tette és így vádlott cselekményeivel és mulasztásaival a részvénytársaság fizetésképtelenségének beálltához hozzájárult, az a körülmény pedig, hogy az üzlet vezetéséhez nem értett, a gondatlanságban nyilvánuló vétkességét nem menti, a mennyiben a közgyűléstől nyert megbízatását visszaadni tartozott volna, ha feladatának teljesítésére a kellő szakértelemmel nem bírt: mindezeknél fogva a részvénytársaság fizetésképtelenségével és csődbejutásával oki összefüggésben álló cselekményei és mulasztásai a Btk. 416. §-ának 1. pontjában meghatározott vétkes bukás vétségének tényálladékát kimerítik. (1904. decz. 29.10724.) A részv.-társ. könyveinek hamis vezetése kárositó czélzat nélkül. A vétkes bukásban bűnös könyvvezető segédi részessége (69. §. 2. p.) a csalárd bukás tetteseként elitélt vezérigazgató mellett. 2. p. 439. V. E. vádlott, mint a részvénytársaság könyvelője, az üzleti könyveket K I. vezérigazgató utasítására hamisan vezette, hamis adatok alapján hamis mérleget készített és az 1897. évi mérleget alá is irta. C: Tek., hogy a vezérigazgató utasítása a nevezett vádlott bűnös cselekményére nézve mentő körülményül nem szolgál; másrészt tekintve, hogy arra nézve, hogy vádlott könyvelő K. I. csalárd műveleteibe beavatva volt s hogy ennélfogva a könyveket a részvénytársaság hitelezőinek megkárosítása czéljáből hamisította meg, megfelelő adat megállapítva nincs; végre tekintve, hogy vádlott mint a vagyonbukott részvénytársaság alkalmazottja, nem üzletvezetéssel, hanem csupán kezeléssel volt megbízva s ebbeli minőségében a vétkes bukás vétségét megállapító azzal a cselekményével, hogy a részvénytársaság könyveit hamisan vezette, a K. I. vádlott által tettesként elkövetett vagyonbukást előmozdította, ugyanazért az -alsófoku biróságok helyesen határoztak a tekintetben, hogy V. E. vádlott terhére a Btk. 416. §-ának 2. pontja alá eső Vétkes bukás vétségében való bünsegédi bünrészességének tényálladékát megállapították és vádlottat ebben a Btk. 69. §-ának 2. pontja alapján bűnösnek kimondották. (1904. decz. 29. 10724.)
