Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

128 Btk. 381. §. 2. p., 384. §. 381. § 2. ]>. részben a öuria F. Zs. vádlottat sem meghatalmazottnak, sem ügyvivőnek nem tekinti, mert a tábla nem .állapított meg1 Ítéletében oly tényt, melyből arra lehetne következtetni, hiog'y F. Zs. vádlott állásából kifolyólag, megbízatása körében a baleset ellen biztositó társaságot kötelező jogügyletek kötésére akár a .Nyitrai itelbank, akár a baleset ellen biztositó társaság1, vagy ennek képviselője részéről feljogosittatott volna s miután működési köre abból állott, hogy mint a Nyitrai Hitelbank biztosítási osztályának vezetője a balesetbiztosítási ügyleteket csupán közvetítette, de a jogügyletek kötésére önálló intézkedési joggal nem birt, tényei sem a biztositó társasággal, sem a biztositó felekkel szemben sem jogszerzést, sem kötelezettséget nem eredményeztek, e nélkül pedig működése meghatalmazotti vagy ügyvivői jogviszonyt nem állapit meg. Ellenben az előrebocsátott ténykörülményekbei az a következtetés vonandó le, hogy Zs. vádlott a Nyitrai Hitelbanknak hivatalnoka, tehát magánhivatalnok volt. Nem változtat vádlott állásának ezen a jógii minőségén az, hogy díjazása nem összeg szerint meghatározott javadalmazásban, hanem az, elérendő tiszta nyereség felében volt kikötve, mert az által az alkalmazás állandósága s az ellenszolgáltatás folytonossága nincs érintve. Dr. B. I. vádlott F. Zs. előjelzett minőségét ismerve, az orvosi látleletek és zárbizonyitványok kiállításával és felhasználásával a fent részletezett cselekményeket F. Zs.-val együttesen követte el, reá nézve tehát a bűncselekmények minősítése tekintetében ugyanazok a büntetőjogi szabályok nyernek alkalmazást. A vádlottak terhére megállapított vádbeli tettek a 381. §. 2. pontja szerint minősülő csalásoknak tényálladékát kimerítik. (1904. okt. 13. 8369. sz.) 397. Vádlott könyvelő a betelt régi takarékkönyvecske helyett E. M. nevére ujat állított ki, melyet azonban a helyett, hogy azt a régi becserélésére használta volna, rendeltetésétől elvont s annak alapján 3200 koronát, magát a takarékkönyvecske tulajdonosának színlelve, felvett; s eztáltal a takarékpénztárt megkárosította. C: E cselekmény, minthogy vádlott azt hivatala körében követte el, a Btk. 380. és 381. §. 2. p>. szerint büntetendő csalás tényálladékát kimeríti. (1904. nov. 8. 9090. sz.) Hitelezési csalás. 38 4 3 98. Vádlott az 1901. évi május 30-án bemutatott vagyonkimutatás alapján egyezett ki al hitelezőit képviselő védegylettel 1901. évi július hó 9-én és elhallgatta, hogy akkor már nemcsak a kimutatásbeli adósságai voltak, hanem hogy külön még alz a 2000 koronás váltótartozása is volt, melyet :ő 1901. évi június hó 2-án vett fel és ily módon a Vele egyességíre léplett hitelezőknél, azokat ekképen ravasz fondorlattal tévedésben tartva, hitelhoszszabbitást eszközölt ki. C: Ez a cselekmény, figyelemmel a Btk. 384. §-ára, bűncselekmény tényálladékát megállapítja. (1904. jan. 26. 724.)