Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

118 Etk. 359., 361. és 363. §j 369- §• édesanyja ellen foganatosított végrehajtás alkalmával lefoglalt ingóságok egy részét elidegenítette, a Btk. 359. §-ábian meghatározott sikkasztás vétsége miatt mint tettest elitélte. (1904. június 14. 5513. sz.) Végrehajtási sikkasztás büntetése. 371. C. (Je. é. 148.): A Btk. 359. §-ában meghatározott sikkasztás esetében a politikai jogok gyakorlásának felfüggesztése mellékbüntetéskép nem alkalmazható. Megsértették tehát a törvényt a k.-i kir. járásbíróság és a k.-i kir, törvényszé kiannyibán, amennyiben vádlottat a Btk. 359. §-ában körülirt sikkasztás vétségeért a politikai jogok gyakorlásának egy évi tartamra való felfüggesztésével is büntették. Egyúttal mindkét alsóbirósági ítéletnek a politikai jogok gyakorlásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezése hatályon kivül helyeztetik és a most említett mellékbüntetés alkalmazása mellőztetik. (1904. nov. 16. 9350.) Károsító czélzat nélkül hűtlen kezelés nem létesül. 361. §. 372. Vádlott, mint az .általa alapított és vezetett szövetkezet igazgatója, a szükséghez képest saját pénzével is hozzájárult annak fentartásához és igy a szövetkezettel elszámolási viszonyba jutott. B viszony fennállása alatt egy ízben saját tartozását a szövetkezet pénztárából fizette ki, de ezt elszámolni elfelejtette. A csőd kiütésekor ez megáliapittatott. A hűtlen kezelés miatt emelt vád alól az alsóbiróságok is fölmentették. C: A hűtlen kezelés alkotó elemeinek egyike a kárositási szándék, ha tehát a tények, mint a jelen esetben, nem nyújtanak törvényes alapot annak a következtetésnek a levonására, hogy vádlott a terhére rótt cselekményeket megkárosításra irányuló czélzattal követtte el, a vád tárgyául szolgáló tettek büntetendő cselekmény tényálladékát ki nem merítik. (1903. decz. 15. 10.124. sz) Behajtás végett átvett váltók óvatolásának és behajtásának elmulasztása hűtlen kezelés. A váltókra befizetett pénz kölcsönadása sikkasztás. A 363. §. büntette hivatalból üldözendő. 363. §. 378. C: W. V. vádlottnak az a cselekménye, hogy az osztrák-magyar bank által az u.-i takarékpénztárhoz behajtás végett átküldött s ez utóbb nevezett takarékpénztár által vádlottnak mint főkönyvelőjének behajtás végett kiadott 1,309.850 kor. értékű váltókat be nem hajtotta, sem a lejáratkor nem. óvatoltatta s ezáltal a megbízó, takarékpénztárnak, mely az esedékes váltókat az osztrák-magyar banknak készpénzzel kifizette, tudVa és akarva kárt okozott, a váltók elfogadóinak pedig jogtalanul vagyoni hasznot szerzett, a Btk. 301. §-ába ütköző s a Btk. 363. §-a szerint minősülő hűtlen kezelés bűntettének összes alkotó elemeit kimeríti. Ugyanezen vádlott terhére megállapítva lévén, hogy az elől emiitett váltók egyes elfogadói által az ő kezéhez részlettörlesztésül lefizetett