Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)
Btk. 350., 351., 352. és 355. §§. 109 Beválthatatlan fenyegetéssel elkövetett zsarolás. 340. Vádlott V.-nét azzal a fenyegetéssel, hogy az ellene a vádlott által folyamatba tett bűnvádi perben nyolcz napi fogházra van Ítélve (holott tényleg nem volt elitéivé) és ha követelését ki nem fizeti, őt elzáratja, arra kényszeritette, hogy vádlott részére egy 23 korona 35 fillérről szóló váltót állított ki, melyet vádlott a sértett iellen értékesített is. A tsz. felmentő ítéletet hozott. C: Ez a tett a zsarolás vétségének tényálladékát állapítja meg. (1904. okt. 4. 8135. sz.) Becsületsértő közlemény közzétételével való fenyegetés. 341. C: Minthogy a sértettnek nyilt levelező-lapon való fenyegetése azzal, hogy mint késedelmes adós, nyilvánosan a hírlapban fog kitétetni, becsületsértő fenyegetést állapit meg, még az esetben is, ha csakugyan adósa vádlottnak1, mert ezáltal tisztessége tekintetében lealacsonyittatik; minthogy továbbá ama fenyegetés azon czélból történt, hogy a vádlott magának vagyoni hasznot szerezzen, a Btk. 351. §-ában meghatározott zsarolás vétségének tényálladékát megállapítják. (1904. február 3. 998. sz.) Zsarolás kísérlete. 342. Vádlott levelében dr. U. F. körorvost azzal fenyegette, hogy az ellene 352. §. indítandó kártérítési perben olyan adatokat fog használni, melyek orvosi diplomáájnak elvesztésére vezetnek, ha 700 kor. orvosi költséget meg nem fizet. C: Minthogy a T. nem fogadott el valónak olyan tényt, melynél fogva vádlottnak a vád tárgyává, tett fenyegető levele anyagi eredménynyel járt, vagyis a czélból vett vagyoni haszon tényleg bé is következett volna, eme ténymegállapítás hiányában a vád alapjául szolgáló tett csupán a Btk. 352. §-a alapján büntetendő zsarolás kísérletének vétségét meríti kí. (1904. február 25. 1776. szú) Használat és feldolgozás végett átvett dolog elsikkasztása. 343. Vádlott egy kis szekeret, mely a G. P. tulajdonát képezte s a melyet ez vádlottnak kölcsönhasználatra adott volt, 12 forintért eladta. C: Vádlottnak e ténye büntetendő cselekmény (Btk. 355.) ismérveit foglalja magában. (1903. decz. 13. 10150.) 344. Vádlott 377 méter vászonszövetet kapott azon czélra, hogy abból 164 drb. katonai zubbonyt készítsen, ő azonban nem készítette el a megállapított egész mennyiséget, hanem a vászonszövet egy részéből más, t. i. harmadik személy részére függönyöket készített. Vádlott azzal védekezett, hogy ő a szövethulladékokból készítette a függönyöket. C: Jelen esetben a szövetet Vagyis az anyagot a megrendelő adta, az úgynevezett szövethulladék tehát nem a feldolgozó szabót, hanem a megrendelőt illeti: vádlott ekként a feldolgozás végett neki átadott vászonból mint a birlalatában volt idegen ingó dologból bizonyos részt jogtalanul eltulajdonított, akkor, mikor abból más részére függönyöket készített. (1904. deczember 7. 10,035. sz.)