Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

96 Btk. 310. és 313. §§. b) fölmentés. 310. §. 283. G. J. vádlott vívómester és Sch. E. sértett, aki szintén jó vivó volt és vívásnál dijat is nyert, G. J. vádlottnak vívótermében viyógyakorlatot végeztek, mely alkalommal Sch. 'E. a tulajdonát képező azt a sodrony-álarczot viselte, amelyet más alkalommal is használt. A vivógyakorlathoz olasz kardot használtak. A gyakorlat alatt vádlott szúrást jelezve második állásban, azaz la kardot vízszintesen tartva, Sch. E. mellének irányozta azt. Sch. E. sértett ezen jelzésre előrenyomulva támadott és vádlott kardját eredeti helyzetéből saját kardjával kimozdította és előre hajolva történt az, hogy vádlott kardjának hegye valamiképp eltörött s az igy megcsonkult kard vége sértett álarczának aczélsodrony-szövetének lyukacsán áthatolt és sértettet jobb szame alatt, arczába fúródva megsértette. A sérülés gyógyulása husz napot jóval túlhaladó időt igényelt. C: E tények alapján nem mondható, hogy sértettnek sérülését vádlott hanyagsága vagy valamely mulasztása okozta, mert egyfelől Sch. E. sértett, aki kiválóan jártas a vívásban, tudta azt, hogy vádlott mily minőségű kardot használ és védőképesség tekintetében kipróbált saját vivó-álarczát használván, ő a testi épségét veszélyeztetve nem látta s éppen eme körülménynél fogva e tekintetben vádlottnak sem lehetett aggálya, azt pedig vádlott előre nem láthatta, miszerint kardja vivás közben eltörik. (1904. máj. 27. 4856.) Gondatlan s. t. sértés és személyes szabadság megsértése anyagi halmazat. 284. Vádlott a kocsijára fölvett sértettekkecl a faluba érve nem állott meg, hogy azok leszállhassanak, habár erre vádlottat kérték, hanem sebes hajtással őket a leszállásban megakadályozta és akaratuk ellenére a faluból kivitte; ezután V. J. sértett, mikor májr a falun kívül voltak, az oldal nélküli kocsiból a sebes hajtás következtében leesvén, husz napot meghaladó gyógyulást igénylő testi sértést szenvedett. i C: Vádlottnak ez a ténykedése mindkét irányban (Btk. 323., 310. §§.) büncseelekmény tényálladékát állapítja meg. (1903. jun. 10. 5344. sz.) Házi fegyelem jogának túllépésével elkövetett testi sértés. 313. §. 285. C: Anyós és meny közti viszony a házi fegyelmi jog gyakorlásának alapjául nem szolgálhat. (1904. márcz. 1. 1956.) 286. U. ÍM. vádlott K. F.-né magánvádlót a kezében volt pálczával nyakán megütötte. Panaszló nő a (vádlottnak nem cselédje, hanem kerülőjének neje. C: Ezek szerint semmi oly tény nem bizonyittatott, mely a büntethetőséget kizáró okul szolgálhatna. (1904. ápr. 14. 3440.) 287. Vádlott hét éves saját gyermekén 14 nap alatt meggyógyulható súlyos testi sértéseket ejtett. C: Ez esetben nem forog fenn a BP. 385. §-ónak 1. c) pontpontban meghatározott semmiségi ok alá vonható, büntethetőséget