Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)

Btk. 313. és 323. §§. 97 kizáró, a fegyelmi jog- gyakorlásának esete, mert a Btk. 313. §-a csupán a könnyű testi sértést vonja a büntetlen házi fegyelmi jog körébe. A súlyos testi sértés vétsége azonban a házi fegyelmi jog köréből ki van vonva. (1904. máj. 31. 5024.) 288. C: V. a nála tanonczként alkalmazásban álló ifj. T. S.-t, az iparhatóság előtt védekezésül fölhozott állítása miatt, tehát nem a házi fegyelem gyakorlatában bántalmazta; a tsz. tehát helyesen állapította meg azt, hogy a jelen esetre a Btk. 313. §-ának rendelkezése nem alkalmazható. (904. okt. 20. 8577. sz.) Tanító által fegyelmi jogának gyakorlása közben elkövetett testi sértés. 289. C: Az a tény, hogy vádlott a Sch. A. elemi iskolai tanuló testét szándékosan akként bántalmazta, hogy az ezáltal okozott testi sértés 8 napon belül gyógyult, büntetendő cselekményt állapit meg, minthogy továbbá vádlottnak mint tanítónak Sch. A. tanuló testi bántalmazására a fenforgó esetben fegyelmi joga nem volt azért, mert vádlott nem is az ő, hanem egy más tanító osztályába járó tanulót nem is ő vele, mint oktató tanítóval szemben és nem a tanítás 'helyén és idejében elkövetett fegyelmi sértés, hanem egy az !itczán és illetve kertben elkövetett gyermeki pajkosság miatt bántalmazta, ennélfogva vádlottnak a BP. 385. §-ának 1. c) pontjára fektetett semmiségi panasz alaptalan. (1904. febr. 24. 1718.) 2S0. Vádlott tanitó ifj. ÍM. A.-t az iskolában vékony nádpálczával .és kézzel a fején és kezén megverte akként, hogy az orvosi vélemény szerint rajta 8 nap alatt gyógyult testi sértéseket ejtett. C: Vádlottnak ez a tette túlhaladja ama határokat, melyek között a házi fegyelmi jog gyakorlása a büntethetőséget kizárja. (1904. okt. 18. 8505. sz.) 291. |C.: Annak a valónak elfogadott ténynek az alapján, hogy a sértett fél rakonczátlan magaviseletet tanúsított és a tanitó parancsának nem engedelmeskedett, jogszerűen állapíttatott meg az, hogy a sértett fél a tanítói fegyelmi jog gyakorlatára okot adott s hogy vádlott ezen joga gyakorlatában bántalmazta, fegyelmi büntetés gyanánt, a sértett felet s okozott azon ezzel az orvosi vélemény szerint öt napi gyógyulást igénylő testi sértést. Ezzel vádlott fegyelmi jogkörét tul nem lépte. (1904. ápr. 20. 3666.) Személyes szabadság megsértése. 292. C.: Azok a tények, hogy Kossuth-ünnepély alkalmából történt kivilágításkor azért, mert ki nem világított ablakaikat egyesek megdobálták, lesbe állva, a közelben volt A. J.-t abban a hiszemben, Grill-féle Döntvénytár XI. k. 7