Magyar döntvénytár, 11. kötet - 1904 (1907)
94 Btk. 307., 308. és 310. §§. 307.§ 2 bek. égve dulakodtak mindaddig, mig1 a jelen volt tanuk őket szét nem választották; majd a helyszínéről 15—20 lépésre eltávozott S. J. sértő és felizgató szavakat kiáltván vissza, vádlott Sz. tanú kezeiből önmagát kiszabitotta te 3. J. után futott, aközben pedig egy vasvillát felkapván, azzal — az egymás után, ekként bekövetkezett s lánczolatos összefüggésben lefolyt események hatása alatt — ütötte S. J.-t fejbe. C: E tények szerint vádlott a halált okozói testi sértést, a S. J. részéről jogtalanul szenvedett súlyos bántalmaztatása folytán a keletkezett erős felindulás folytonosságának hatása alatt s ekként e felindulásban rögtön követte el. (1904. decz. 6. 10,002. sz.) Többek bántalmazása által okozott súlyos testi sértés. 308. §. 276. Id. M. J. és három társai korcsmai verekedésbe keveredtek a K, testvérekkel, kik hárman voltak, s kik közül K. M. 20 napnál tovább tartott testi sértést szenvedett. Ez utóbbi sértéseket a kaposvári tsz. megállapítása szerint id. és ifj. M. J. okozták, a többi sértések okozói azonban kitudhatok nem voltak. Ily tényállás mellett a tsz. id. M. J.-t és három társát a Btk. 308. §-a alapján vétség miatt fogházra itélte. Pécsi T.: Habár a K. M. sérelmére elkövetett súlyos testi sértés bűntetténél ai Btk. 308. §-a nem lett volna alkalmazható, mert idősb és ifjú M. J. az elsőbáiriósági Ítélet megállapítása szerint is K. M.-t ütlegelve és késekkel megszúrva bántalmazták, tehát mindketten tettesi tevékenységet fejtvén ki, az összeredményért, mint tettestársak felelősek: ezt az intézkedést, minthogy a cselekménynek enyhébb büntetési tétel alá vonása a vádlottaknak sérelmére nem szolgált s a kir. ügyész az ellen nem felebbezett, a királyi Ítélőtábla tekintettel a Bp. 385. §. végbekezdésére, érintetlenül hagyta. (1904. okt. 26. 1798. sz.) Gondatlan súlyos testi sértés : a) bűnösség; 310. §. 277. K. B. vádlott háziban történt építkezéseknél, vigyázatlanság folytán egy fal összeomlott és sértettet egy a háztető szerkezetét támasztó gerenda megütötte, minek folytán sértett nyolcz napon tul gyógyuló testi sérüléseket szenvedett. Ezt megelőzően K. I. II. r. vádlott a szóban forgó falat düledezni látván, K. B. vádlottársa előtt kijelentette, hogy a munkát folytatni nem hajlandó: K. B. vádlott azonban K. I.-nak és munkásainak azt parancsolta, hogy a megkezdett munkát az ő felelősségiére fejezzék be. C: K. B. vádlottat ezek szerint, bár a kérdéses munkálat )kkal B. S. és K. I. vádlottakat mint vállalkozókat szerződésileg megbízta, az ily körülmények közt általa elrendelt munka folytatásáért szintén felelősség terheli; mert a bekövetkezett szerencsétlenség előidézésében ő is közreműködött. (1904. febr. 23. 1690.) 278. C: Vádlott bába a M. M.-nénak újszülött gyermekénél a szülés után már másnap mutatkozó genyes szemlob veszélyes voltára és orvosi. segély igénybevételére a 96846/893. sz. belügyminiszteri kör-