Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Öröklési jog. Utóöröklés. Hagyomány. 83 Utóöröklés (közönséges helyettesítés.) (Tervezet 1864—1884. §.) 225. Ha az, a ki utóörökösül van kijelölve, a közvetlen örökösnél, ki után örökölni volna hivatva, korábban hal el, ugy, a mennyiben a végrendelkező akaratából az ellenkező meg nem állapitható, az utóöröklési jog, az utóörökösül kijelölt személy örökösére át nem száll. Ez a jogszabály nem nyerhet alkalmazást akkor, ha az utóörökléssel terhelt közvetlen örökös beleegyezik abba, hogy az öt végrendelet alapján megillető öröklési joga az elhalt utóörökösnek törvényes örököse javára utóörökéisi joggal korlátoztassék. (Curia 1904 október 26. 6706/903. sz. a.) 226. Utóörökös nemcsak az örökség megnyiltakor már élő személy és megfogamzott méhmagzat, hanem meghatározott személynek még a jövőben születendő gyermekei is lehetnek. (Curia 1904 február 3-án 4580/904.) Hagyomány. (Tervezet 1885-1909. §.) 227. Annak megbirálása, hogy az egyes hagyományi összegek után jár-e és mely időtől kezdve kamat? az örökösödési eljárás ujjára s illetve az átadó végzés keretébe nem tartozik. (Curia 1904 -október 7. 7711/904. sz. a.) 228. A hagyomány hagyatéki terhet nem képez, ugy, hogy ha az ellenirati mérleg C. pontja alatt felszámított, később értékesített hagyományok 14,600 frt összege a tiszta hagyaték értékéből levonatnék is, még akkor is a leltári értéket véve alapul, annyi tiszta hagyaték maradt, a mennyi a hagyományok és terhek kifizetésére elégséges lett volna, ilyen körülmények közt pedig 6., 7. rendű alperesek az örökség elfogadásával, illetve egyes örökrészek megvételével reájuk hárult hagyomány fizetési kötelezettséget magukról el nem háríthatják. (Curia 1904 februáj- 10. 6453/903.) 229. Kétségtelen ugyan, hogy az örökösök a hagyományosoknak csak az öröklött érték erejéig felelősek, de arra nézve, hogy valamely örökségnek az örökhagyó halálakor megállapított értéke nem felelt volna meg az örökhagyó elhalálozási idejébeni értékviszonyoknak, el nem fogadható bizonyitékul az, hogy az örökséghez tartozó egyes dolgok idők multával a leltári értéken alól értékesíttetnek. A m. k i r. Curia: Miután 6., 7. rendű alperesek nem mutatták azt ki, hogy az örökhagyó hagyatékához tartozó vagyonok értéke az örökhagyó halála idejében volt értékviszonyok ellenére 6*