Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

62 Magánjog". lésre való képtelenségéig, vagyis 1901 augusztus 25-én délután I óráig csak 299 nap és 23 óra telt el. A felperesnőnek kiskorú gyermeke tehát a férj halála után 300 napon belül születvén, miután annak a jogi vélelemnek megdöntésére, hogy az ekképpen született gyermek a törvényes apától származott, az alperes által felhozott egyéb bizonyítékok, nevezetesen, hogy felperesnő férje halála után mással szerelmi viszonyt folytatott s ily irányban beismeréseket, tett, nem alkalmasak, de a gvermeknek a törvényes apától fogamzását ki sem zárják, ezeknél fogva a rendelkező rész szerint Ítélni kellett. (1904 november 15. 7128/904. sz. a.) 171. Abból a körülményből, hogy alperes a házasság megkötése utáni nyolczadik hónapban szült gyermeket, nem állapitható meg a döntő tényörülmény, hogy alperes a házasság kötésekor mástól volt teherbe ejtve, még ha elfogadtatik is, hogy a nő a házasság megkötése előtt mással viszonyt folytatott. (Curia 1904 június 8 3987/904. P sz. a.) 172. A ki a házasságkötéskor mástól teherben talált nővel a házasságot folytatja, nem jogosult arra, hogy a házasság tartama alatt született gyermek törvénytelen származásának kimondását szorgalmazhassa. (Curia 1904. decz. 6. 3584. sz.) 173. A törvénytelen származás kérdésének eldöntésénél a főeskü mint önálló bizonyiték nem alkalmazható, (Curia 1904 október 25- 3770.) 174. A törvénytelen származás megállapítására irányult perek jogi természeténél fogva az ügy érdeme a perbevont kiskorúak érdekeinek kellő képviselete nélkül el nem dönthető. (M. k. C. 1904. nov. 23-án 4581.) 175. A házasság tartama alatt született gyermekek törvénytelen származásának vitatására a férj jogutódai csak abban az esetben vannak jogosítva, ha a törvénytelen származás iránti eljárást már maga a férj megindította, de be nem fejezhette, vagy ha bizonyittatik, hogy a férjnek a gyermekek születéséről egyáltalában nem volt tudomása, avagy az eljárás folyamatba tételében bekövetkezett haláláig folyton akadályozva volt. Minthogy azonban örökhagyó a törvénytelen származás megállapítását életében nem kérte, s minthogy nincs bizonyítva, hogy nem volt tudomása arról, hogy neje az ö halála előtt gyermeket szült, sőt abból, hogy nejével egy községben lakott, valamint K. M. szülésznő ama tanúvallomásából, hogy tanú a gyermekek születéséről és arról, miszerint S. J., a kivel D. M. ágyassági viszonyt folytat, a gyermekeket „Meleg" néven szándékozik az anyakönyvbe bejegyez-