Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Házas. törv. Vegyes határozatok. Törv.-telén szárm. kérdése. 63 tetni, az örökhagyót értesítette, végül a végrendelet tartalmából éppen ellenkezőleg- az állapitható meg, hogy örökhagyó a gyermekek születéséről tudomást szerzett; minthogy végül az sincs bizonyítva, hogy örökhagyó a törvénytelenitési eljárás folyamatba tételében a tudomás szerzéstől a halálozás bekövetkeztéig folyton akadályozva lett volna: ezeknél az okoknál fogva mindkét alsóbirósági itélet vonatkozó rendelkezésének megváltoztatásával, T. F.-et mint kisk. T. M. végrendeleti örökös t. és t. gyámját és D. A. végrendeleti örökös gyámját a többször emiitett törvénytelen születésének kimondása iránt indított keresetével, kereseti jog hiánya miatt, el kellett utasítani s az 1896. évi augusztus hó 22-én született M. nevü kiskorú gyermekre vonatkozó helytelen anyakönyvi bejegyzés kiigazítását el kellett rendelni. (1904 február 4-én 4097/1903.) 176. Az, hogy felperes a gyermekek fogamzása idejében férjével együtt nem élt, és hogy a gyermekek a férjtől nem származhatnak, figyelembe nem vehető, mert a gyermekek törvényességének kérdése az ő érdeküket érintvén, perbenállásuk nélkül — mellékesen egy más perben — e kérdésben dönteni nem lehet, különben a gyermekek törvénytelen születésének kimondása iránti per csak a törvényes apa vagy esetleg az örökösök által tehető folyamatba, s az ily per a felek beleegyezésével sem tartozhatik sommás útra. (Curia 1904 márczius 5. G. 608/903.) 177. A törvényes házasság tartama alatt született ygermekek mindaddig törvényeseknek vélelmezendők, mig törvénytelen származásúaknak jogerős birói Ítélettel ki nem mondatnak; ennek megtörténtéig a nő a házasságon kivül való nemzés czimén gyermekei részére tartásdijat idegen férfiutói nem követelhet. (Curia 1904. márczius 5. I. G. 60S/903. sz. a.) 178. Ha a házasfelek együtt élnek s igy a fogamzási idő egyrésze a felek együttélésére esik; ezzel szemben sem a kihallgatott tanúnak az a vallomása, hogy elsőrendű alperes az együttélés alatt idegen férfival szerelmi viszonyt folytatott s felperessel közösülni nem akart, sem elsőrendű alperesnek a válóperben tett az a kijelentése, hogy a kiskorú gyermekek nem felperestől származnak, figyelembe nem vehető, mert felperes azt, hogy a közösülés az együttélés idején elsőrendű alperessel lehetetlen volt, nem bizonyította, az esküvel való bizonyítás pedig erre a körülményre egyéb bizonyíték hiányában sem foghat helyt. A k i r. törvényszék: Az a jogi vélelem, hogy a házasság tartama alatt született gyermekek törvényes származásúaknak tartandók, nem zárja ki annak,bizonyítását, hogy tényleges különválás tartama alatt született gyermek a férjtől nem származhatik. Tekintve, hogy a hivatalból beszerzett válóper irataiból kitűnik, hogy