Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

40 M agánjog". nő különélésére jogos okul szolgál. (A m. kir. Curia 1904 szeptember 7. 4645. sz. a.) 118. Az ideiglenes női tartásdíj iránti perben a peres felek társadalmi állása s műveltségi foka mellett is az alperes részéről felperes ellen elkövetett tettleges bántalmazások súlyos beszámitás alá esnek. (A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa 1904. évi szeptember hó 2. L G. 17/1904. p. sz.) 119. Annak, hogy a különváltan élő nő férjének atyja ellen tartásdij iránti igényt érvényesíthessen, előfeltétele az, hogy az önálló vagyonnal vagy keresettel nem biró fiu az apai házhoz, az atyai vagyonba az apa beleegyezésével nősült légyen és tevékenységét állandóan az atya vagyonának megmunkálásában érvényesitse a nélkül, hogy önálló foglalkozással birt volna. (A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa 1904. évi augusztus hó 31-én G. 112/904. sz. a.) 120. Megállapittatván az, hogy felperes testi fogyatkozásainál fogva a háztartás vezetésére képtelen, a közös háztartásból való távozására nem szolgál jogos indokul alperesnek az a ténye, hogy az a háztartási teendőket más nőre bizta. A házastársak vétkességének kérdése oly értelemben, a miként azt a házasságról szóló törvény a házassági kötelék fentartása vagy megszüntetése szempontjából szabályozza, az ideiglenes nőtartási perben megbiráiás tárgyát nem képezhetvén, magában véve az a körülmény, hogy alperes felperessel nemileg nem érintkezett, nem eredményezheti azt, hogy az a közös háztartásból távozva, külön eltartását követelhesse; erre csakis a férj vagy hozzátartozóinak egyéb tűrhetetlen viselkedése szolgálhatván alapul. (A m. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa 1904. évi január hó 30. I. G. 524/1903. p. sz.) 121. Az életközösség megkezdése és folytatása a férj kötelessége lévén, ha a férj házastársi kötelezettség teljesítésére képes és erre a házasság megkötése óta hosszú időn át még kisérletet sem tesz, ez a férj részéről oly sérelmes magaviselet a nejével szemben, a mi miatt a nő jogosan hagyja el a férjét. A ra. kir. Curia felülvizsgálati tanácsa: A lebbezési bíróság Ítéletének indokai szerint, abból a jogi felfogásból indult ki, hogy az ideiglenes nőtartás iránti per alapja nem lehet az, hogy a férj nejével a nemi életet nem folytatja. Ez a jogi álláspont téves, mert az életközösség megkezdése és folytatása a férj kötelessége lévén, ha a férj a házastársi kötelezettség teljesítésére képes és erre a házasság megkötése óta hosszú időn át mág kisérletet sem tesz, ez a férj részéről oly sérelmes magaviselet a nejével szemben, a mi miatt a nő jogosan hagyja el a férjét. Minthogy pedig felperes a tényállás szerint szóval is előterjesztett keresetét s a különélés iránti jogosultságát épp arra alapította,