Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)
Házassági törvény. Eljegyzés. 41 hogy alperes házasságuk megkötése óta, annak ellenére, hogy testiképességgel bir, házastársi kötelességét nemcsak nem teljesítette, hanem erre még csak kisérletet sem tett, ennek és jelesül annak a megállapításába azonban, hogy peres felek között a házasság mióta áll fenn és a különélés mikor következett be, hogy az együttélés ideje alatt alperes a közösülést meg sem kísérelte és mi volt az oka annak, hogy a házastársak között benső házassági élet nem fejlődött, a felebbezési bíróság téves jogi álláspontjánál fogva nem bocsátkozott s a tényállásnak ez irányban való megállapitása nélkül az ügy érdemileg alaposan el nem dönthető, ez oknál fogva a S. E. 204. §-a alapián a felebbezési bíróság ítéletét feloldani s ugyanazt a bíróságot az e végzés rendelkező része szerinti további eljárásra utasítani kellett. (1904. jun. 18. G. 55.) Eljegyzés. 122. Ha a jogosult szülő kiskorú házasságához beleegyezését adja, akkor a gyámhatóság beleegyezése nem szükséges. A m. kir. belügyminiszter 1903. évi 123.726. sz. határozata. A gyámügyi felebbviteli küldöttség határozatát, melylyel helybenhagyta a vármegyei árvaszék azon végzését, mely szerint a szülői beleegyezés pótlásául megengedtetett, hogy kiskorú Sz. Julianna, ifj, T. Józseffel házasságra lépjen, — Sz. Ferencz, mint nevezett kiskorú atyja által beadott felülvizsgálati kérvény folytán felülvizsgálván, azt az annak alapját képező árvaszéki végzéssel együtt az 1901. évi XX. t.-cz. 3. §-ában gyökerező jogomnál fogva megsemmisítem és kijelentem, hogy a szőnyegen levő ügyben gyámhatósági beavatkozás szüksége fenn nem forog. Mert a házassági jogról szóló 1894: XXXI. t.-cz. — g. utolsó bekezdése értelmében, ha a törvényes képviselő vagy a szülő a belegyezést nem adja meg, ezt a gyámhatóság beleegyzése pótolja. Ugyanazon törvény 9. §. második bekezdése szerint, ha a szülők ágytól és asztaltól el vannak választva, vagy házasságuk felbontatott, a gondviselése alatt álló gyermekre nézve az anya és csak ha ezt nem létezőnek kell tekinteni, az atya jogosult a beleegyezésre. Minthogy pedig Sz. Ferencz és Sz. Ferenczné, szül. G. Erzsébet között fennállott házasság a sz—i kir. törvényszék által hozott s a kir. Curia által is helybenhagyott jogerős ítélettel felbontatott és a házasságból származott nevezett kiskorú Sz. Julianna tartás és nevelés végett az anyára bízatott, ennélfogva az idézett törvény 9. §-a értelmében a beleegyezésre jogosult szülőnek az anyát kell tekinteni. Minthogy azonban az anya a szóban levő házassághoz a beleegyezést megadta, a gyámhatóság részéről a beleegyezést pótolni annál kevésbbé volt. szüksége, mert oly okok, melyek miatt az anyát az 1894. évi XXXI. t.-cz. harmadik bekezdése alapján nem létezőnek kellene tekinteni, fenn nem forognak. Minthogy ezek szerint a jelen esetben a gyán h&tóság illetéktelen hatáskörben járt el, ennélfogva a felülvizsgálati kérelemmel megtámadott határozatokat az 1901. évi XX. t.-cz. 3. §-a alapján megsemmisíteni kellett.