Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Házassági törvény. Ideiglenes nőtartás. 37 korlat által elfogadott jogszabálynál fogva, hogy a férj, különváltan élő nejének eltartására csak akkor kötelezhető, ha a különválást a férj tűrhetetlen magaviselete idézte elő, vagy ha a házassági közösséget jogos indok nélkül megszakító nőnek az életközösség visszaállítására irányuló törekvését a férj hiúsította meg azzal, hogy a nő visszafogadását jogos ok nélkül megtagadta, mely utóbbi esetben azonban a nőnek tartási igénye csak az életközösség helyreállítása iránt tett lépések idejétől jár; a fenforgó esetben felperesnek ideiglenes tartás követelésére csak akkor volna jogszerű igénye, ha felperes a bontóper bíróságának utasítására, a kitűzött határidőben a visszatérésre szükséges lépéseket megtette, mivel ellenkező esetben annak igazolatlan elmulasztása feljogosította a férjét, hogy a nőnek az életközösség helyreállítására vonatkozó ajánlatát visszautasítsa. Minthogy azonban a felebbezési bíróság felperesnek állítólag az életközösség helyreállításának megkísérlésére, annak idejére és körülményeire vonatkozóan a tényállás megállapításába nem bocsátkozott, annálfogva az ítéletében foglalt nem kimerítő tényállás alapján stb. (1903. deczember 19. G. 436/903. sz. a.) 105. Magában véve az a körülmény, hogy a nő ok nélkül hagyta el férjét és hogy férje e miatt a bontó pert folyamatba tette, oly tények megállapítása nélkül, a melyekből következtetni lehetne, hogy a nő a különélés alatt erkölcstelen életet folytatott, a házasság társadalmi és erkölcsi jelentőségénél fogva nem fosztja meg a nőt attól az igényétől, hogy a férjéhez visszatérjen, és hogy ha ez a férj hibája miatt meghiúsul, ez alapon férjétől tartásdijat követeljen. (Curia 1904 április 8. G. 687/903. sz. a.) 106. A nő férjétől nem igényelheti, hogy eltartásáról külföldön is gondoskodjék. Felperesnő egyik fiával Párisba költözött; alperes nejét Párisban is felkereste s minden törekvése oda irányult, hogy felperest a visszatérésre s a házastársi együttélés visszaállítására rábírj a, felperes azonban alperes esdeklése daczára sem volt hajlandó a visszatérésre. Ezek szerint felperes az alperes kifejezett akarata ellenére van távol s az együttélést az által, hogy külföldre költözött s előbb I-árisban élt, jelenleg pedig Londonban lakik, alperesre nézve lehetetlenné tette s ezen szándékos cselekménye következtében nem tarthat igénvt arra, hogy alperes az ö eltartásáról a külföldön is gondoskodjék. (Curia 1904 szept. 28. 4122.) 107. Az ideiglenes nőtartás kérdésében a kereset alapjául fektetett bántalmazásoknak, a melyek miatt a házastársnak elegendő alapos oka támadhat a házassági együttélést a másik házastársnak a visszatérésre való felhívása ellenére is megtagadni, nem kell szükségkép annyira súlyosoknak és testi sértéseket okozóknak lenniök,