Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

38 Magánjog. hogy azok orvosi észlelés tárgyává is tehetők legyenek. (Curia 1904 szeptember 20. G. 165/904.) 108. Az olyan egyezség, mely nem a házastársak, hanem a nő és a férj atyja között végelválás esetére létesült, a nőnek férje ellen törvényen alapuló ideiglenes női tartás iránti igényének érvényesítését nem gátolhatja. (Curia 1904 október 1. G. 197.) 109. A nőnek az a ténye, hogy a férjétől történt különválása után leányukkal festőnek modellt állatott, a házassági életközösségnek nem olyan súlyos megsértése, mely miatt a nő a tartásdíjhoz való igényét elvesztette volna. (Kir. Curia 1904 deczeniber 30. I. G. 432/1904.) 110. Az ideiglenes tartás iránti per csak a házassági per meginditása előtt történt sérelmes tények külön bizonyitása mellett inditható meg és igy a nő nincs jogositva ily pert meginditani a bontó perben hozott és még jogerőre nem emelkedett elsőbirói itélet alapján, habár ezen Ítéletben a férj vétkessége meg is állapíttatott. A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: A házassági bontó perben hozott s még jogerőre nem emelkedett NB. alatti Ítéletben az alperes terhére kimondott vétkesség alapján felperes ideiglenes nőtartást azért nem követelhet, mert az ideiglenes tartás iránti per csak a házassági per megindítása előtt történt sérelmes tények külön bizonyitása mellett inditható meg, s különben is az ideiglenes nőtartás czélja csak az, hogy addig, míg a házasság felbontása iránti perben a házasfelek közötti viszonyt végérvényesen szabályozó itélet keletkezik, a nő életfentartása biztosittassék. Minthogy a bontó perben hozott NB. alatti itélet 1903. évi november 17-én kelt, felperes már csak ennek az ítéletnek hozatala után, 1903. évi november hó 27-ik napján sommás keresetet sem ideiglenes, sem végleges nőtartás iránt nem támaszthatott: ezekhez képest nem ütközik jogszabályba a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint felpedes nőtartás iránti keresetével elutasittatott. (1904 június 10. 1. G. 164/904. sz. a.) in. A szülőknek az a cselekménye, hogy fiuknak Amerikába szökve, kivándorlását elősegítették e czélra szükséges pénzösszeg adásával, és ezáltal fiuknak vagyontalan, beteges és keresetképtelen feleségét oly helyzetbe juttatták, hogy eltartása végett férjének netaláni keresményéhez birói segélylyel sem férhet, jogilag maga után vonja nemcsak az elhagyott kiskorú unokák eltartása iránti törvényszerű kötelezettségét, hanem, tekintettel alperesek kedvező vagyoni helyzetére is, a vagyontalan és keresetképtelen menyükről való gondoskodás kötelezettségét is. (Curia 1904 okt. 7. G. 438.) 112. Az ideiglenes nőtartásra kötelezett férj elhalálozásával a