Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

A végrehajtási eljárás. fogva nem alkalmas arra, hogy az illető tárgy végrehajtási eladását megakadályozza. (Curia 1904 február 3. G. 544. Azonos G. 658/901.) 985. Az ingó dolog pusztán az által, hogy végrehajtásilag lefoglaltatik forgalmon kivül tárgygyá nem válik, s igy az ilyen dologra jóhiszemű harmadik személy teljes és korlátlan tulajdonjogot a végrehajtást szenvedő részéről történt magánátruházás folytán szerezhetvén, az ekként szerzett tulajdonjogot igényper utján sikerrel érvényesítheti. (Curia 1904 június 21. G. 68.) 108. §. 986. A birói végrehajtási árverésnek kitett dolog vevője egymagában a miatt, mert tudta, hogy az árverésnek kitett dolog nem a végrehajtást szenvedő tulajdona és hogy az másnak van hosszú idő óta birtokában, rosszhiszemű vevőnek nem tekinthető és reá a rosszhiszeműség jogkövetkezményei nem alkalmazhatók, ha az árverés keresztülvitelében egyébként rosszhiszemüleg közre nem működött, mert a birói végrehajtási kényszerárverésen vételi Ígéretet tevő vevő még akkor sincs hivatva arra, hogy az árverésnek mim birói ténynek jogszerűségét bírálja és az árverésnek kitett dolog valódi tulajdonosának érdekét szem előtt tartsa az árverésben részvételtől való tartózkodás által vagy egyéb módon, ha tudomása van arról, hogy az árverésnek kitett dolog nem a végrehajtást szenvedő tulajdona és nincs is annak birtokában és mert az árverés tényével a bíróság a vevőt tulajdonjogának megtámadása ellen védi épen ugy, amint az árverés előtt a valódi tulajdonos jogát védte volna, ha az ebbeli igényét az árverés előtt kellően érvényesiti. (Curia 1904 november 18. I. G. 306.) III. §. 987. A bérbeadó elsőbbségi igénye bejelentésének minden körülménytől független záros határideje, az árverés megkezdésének időpontjával összeesik; az árverés befejezése után előterjesztett bejelentés, mint elkésett, a vételár felosztásánál figyelembe nem jöhet. A kir. ítélőtábla: Az 1881: LX. t.-cz. 111. és 112. §§-ai szerint a bérbeadó azon követelését, melyre nézve törvényes zálogjogot s ennek alapján elsőbbséget igényel, az árverés megkezdéséig tartozik bejelenteni. A törvény e rendelkezéséből és a 113. §-ra tekintettel kétségtelen, hogy az elsőbbségi igény bejelentésének minden körülménytől független záros határideje, az árverés megkezdésének időpontjával összeesik; továbbá, hogy az árverés befejezése után előterjesztett bejelentés, mint elkésett, a vételár felosztásánál figyelembe nem jöhet. Amiből ismét az a további következtetés vonható le, hogy ha az elsőbbségi igény elkésetten történt bejelentése a bérbeadó hibáján kivül s mint jelen esetben, állítólag a miatt is történt, hogy a bérbeadó értesítést, az 1881: LX. t.-cz. 72. és 102. §-a ellenére külön nem