Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Végrehajtás ingóságokra. 361 mad rész felett szabadon ne rendelkezhessék, és ennélfogva bele ne egyezhessék, hogy abból adóssága kielégíttessék. A tényállás szerint az alperes a felperes nyugdijából havonként 28, illetve 24 K-t levonásba kozott az alapon, hogy a felperes a levonásba beleegyezett abból a czélból, hogy a visszatartott öszszeg az államvasuti hivatalnokok takarék és elölegezési egyletétől kölcsönvett összeg törlesztésére fordittassék. Felperes a visszatartott összeg megtérítését azon az alapon követeli, hogy beleegyező nyilatkozata a nyugdíjra nem vonatkozik, továbbá, hogy az egyezség alapjául szolgáló nyilatkozat az 1881 :LX. t.-cz. óo. §-a értelmében hatálytalan. A felebbezési bíróság az egyezség hatálytalan voltát megállapította: az alperes felülvizsgálati kérelmében azonban a felebbezési bíróság ítéletét anyagi és eljárási jogszabály megsértése, illetve helytelen alkalmazása miatt támadja meg. Ez a panasz alapos, mert a megállapított tényállás szerint a felperes bármi néven nevezendő illetményéből való levonásba beleegyezett, a nyugdíj pedig a felperesnek fizetési oly illetménye, amit megelőző hivatalos alkalmaztatása alapján nyer, továbbá mert az idézett 60. §. csak attól a beleegyező nyilatkozattól vonja el a jogi hatályt, amely nyilatkozat a végrehajtást szenvedő féltől ered, minthogy azonban felperes maga sem állítja, hogy ellene végrehajtás vezettetett, a végrehajtási törvény 60. §-ának esete a jelen ügynél nem forog fenn. Minthogy pedig jogszabály, hogy önjogu személy a tulajdonát képező tárgyakkal szabadon és korlátlanul rendelkezik, amiből egyszersmind következik, hogy az 1881 : LX. t.-cz. 55. §. és 60. §-ának első bekezdése nem zárja ki, hogy a végrehajtás esetében is a végrehajtást szenvedő köztisztviselő járandóságának a foglalástól feltétlenül mentesített kétharmadrész felett szabadon ne rendelkezhessék és ennélfogva bele ne egyezhessék, hogy abból adóssága kielégíttessék. (Budapesti tábla 1904 márczius 23. I. G. 412/1903.) 65- §• 967. A köztörvényhatóság már a végrehajtási törvény 65. §-a útmutatásához képest mindenkivel, tehát a végrehajtást szenvedővel szemben is érvényesítheti azt, hogy az építendő hídhoz szállítandó ingók az illető híd felépítési czéljaira tényleg fel is használtassanak; következésképen a köztörvényhatóságnak az illető ingókra nyilván olyan igénye van, ami anyagi tartalmánál fogva jogilag alkalmas annak megakadályozására, hogy azok az ingók a hitelezők kielégítésére végrehajtási uton felhasználtassanak. (Curia 1904 deczember 1. G. 357/1904.) 7i- §• 968. Az 1881: LX. t.-cz. 71. §-ának az a rendelkezése, hogy a lefoglalt ingóságok értéke a foglalással egyidejűleg becsű által állapittatik meg, nem vonatkoztatható oly esetre, amikor nem ingósá-