Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)
Felhívási per. 319 többi kir. törvényszékkel, melyek saját területükön a váltóbirósági hatáskört is gyakorolják, Budapest területén a váltóeljárásra tartozó ügyek a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék hatáskörébe vannak utalva, a Budapest területére nézve fenálló ez a kivéti les állapot csak arra szolgálhat alapul, hogy a felhívott, ha a felhívásnak helye van, a keresetnek a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéknél leendő megindítására utasíttassák, mert különben felperestől el volna zárva törvény adta jogai érvényesítésének útja. A hatáskör hiánya tehát a kereset elutasításának indokául nem szolgálhatván, az elsőbiróságot az ügy érdemében való határozat hozatalára kellett utasítani. A m. kir. Curia: A kir. tábla végzése indokainál fogva helybenhagyatik. (1904 márczius 22. 8377/1903. P. sz. a.) 1881 : LIX. t.-cz. 86. §. 86. §. - 842. Az 1881: LIX. t.-cz. 86. S-ának rendelkezéséből nem következik az, hogy az előterjesztett számadás helyeslésére vagy kifogásolására felhívott fél a felhívási kereset elleni általános kifogásait csakis az idézett szakasz első bekezdésében megjelölt feleletben terjesztheti elő, mindazonáltal a másodbiróság helyesen vetette el a felpereseknek a kifogásoló keresetükben felhozott e részbeni kifogásaikat, mert az alperes felhívási keresetéhez az idézett törvény 85. ^-ának megfelelően a bevételi és kiadási tételeket magában foglaló számadását csatolta és azokat könyveivel igazolni kívánta. A kir. ítélőtábla: Az 1881 : LIX. t.-cz. 86. §-ának rendelkezéséből ugyan nem következik az, hogy az előterjesztett számadás helyeslésére vagy kifogásolására felhívott fél, a felhívási kereset elleni általános kifogásait csakis az idézett szakasz első bekezdésében megjelölt feleletben terjesztheti elő, mindazonáltal a másodbiróság helyesen vetette el a felpereseknek a kifogásoló keresetükben felhozott e részbeni kifogásaikat, mert az alperes felhívási keresetéhez az idézett törvény 85. §-ának megfelelően a bevételi és kiadási tételeket magában foglaló számadását csatolta és azokat a C) és D) alatti könyveivel igazolni kivánta; mert továbbá az a körülmény, hogy alperes számadását az A) alatti okiratban foglalt ügylet végleges lebonyolítása előtt terjesztette elő, nem lehet akadály a meghatározott időpontig felmerült bevételekről és kiadásokról szóló számadás helyes vagy nem helyes voltának megállapítására; és mert azok a kérdések, hogy az alperes megfelelt-e az A) alatti szerződésben elvállalt kötelezettségeknek és a szerződés feltételeinek, valamint, hogy az alperes milynemü kötelezettségeket vállalt abban, mint az ügy érdemére tartozó kérdések csak azt eredményezhetik, hogy amennyiben a kifogásolók részéről részletesen kimutattatik, hogy az alperes esetleges szerződésszegése mennyiben és mily mértékben volt befolyással a bevételek csökkenésére, illetve a kiadások fokozására, ezek a kifogások a számadás illető tételei-