Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Felebbezés. 3" gyává, hogy a perben felhozott bizonyítékok egyike elegendő-e vagy sem a peresített igény fenállásának bizonyítására, a bíróság nincs hivatva. (Curia 1904 január 29. 880/v. sz. a.) 816. A törvényszerűen perbevont és megidézett peres felek egyi­kének vagy másikának a per folyama alatt elhalálozása a perre befo­lyással nincs és ilyen esetben az elhalt peres fél jogutódainak áll jogában és kötelességében, hogy a még netán be nem fejezett perbe törvényszerűen és szabályszerű képviselet mellett belépjenek s a további joglépéseket megtegyék, ennek folytán tett joglépések körül netán elkövetett szabálytalanságok s esetleg a perbelépés elmulasz­tása ennélfogva az ellenfél jogaira befolyással nincsenek. (Curia 1904 szeptember 13. 2554.) 5P. §. 817. Az az eset, hogy valamely birói határozat nem törvény­szerűen kézbesittetett, a semmiségi per alapjául nem szolgálhat s igy a sommás végzést és a biztosítási végrehajtást elrendelő vég­zést a fél amiatt, hogy azok nem neki, hanem helyette egy más sze­mélynek kézbesittettek, semmiségi keresettel hatályosan meg nem támadhatja. (Curia 1904 április 12. 404/1903. sz. a.) 818. Semmiségi kereset sikerrel csak az ellen indítható, ki a semmiségi kereset alapjául szolgáló semmiségi ok előidézéséhez akár cselekvőleg, akár elnézéssel hozzájárult. A m. k i r. Curia: Abból az általános elfogadott perjogi sza­bályból, hogy ítélet hozatalánál a kereset beadásakor létezett álla­pot lévén irányadó, a per folyama alatt történt tények és körülmé­nyek az ítélet hozatalánál figyelembe nem vehetők, következik, hogy a törvényszerűen perbevont és megidézett peres fél egyikének vagy másikának a per folyama alatt elhalálozása a perre befolyással nincs és ilyen esetben az elhalt peres fél jogutódainak áll jogában és köte­lességében, hogy az még netán be nem fejezett perbe törvényszerűen és szabályszerű képviselet mellett belépjenek s a további joglépése­ket megtegyék. E perbelépés és ennek folytán tett joglépések körül netán elkövetett szabálytalanságok s esetleg a perbelépés elmulasz­tása az ellenfél jogaira befolyással nincsenek. Ha tehát Sz. K.-nak 1891. deczember 26-án elhalálozása után kiskorú örökösei perbeállásának elmulasztása s a további joglépé­sek megtétele körül akár dr. K. J. ügyvéd, akár O. Gy. Békésvár­megye főügyésze szabálytalanul járt volna is el, e szabálytalanságok nem szolgálnának az 1881 : LIX. t.-cz. 39. §-ának sem i), sem k) pontjában meghatározott semmiségi okul; következésképen az idé­zett törvényszakasz emiitett pontjaira alapított semmiségi kereset­nek nincs törvényes alapja. Egyébiránt semmiségi kereset sikerrel csak az ellen indítható, ki a semmiségi kereset alapjául szolgáló semmiségi ok előidézésé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom