Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Polgári perrendtartás. madik egyének bíróilag annak tűrésére köteleztessenek, hogy a hitelező a jelzálogtárgyból követelésére nézve velük szemben is kielégítést szerezhessen. (Curia 1904 márczius 29. I. G. 648/1903. sz. a.) 257. §• 813. Habár a peres felek közt kötött bírói egyezség ítélet erejével bír, mindamellett, mint a feleknek ügyleti ténye, szerződésnek tekintendő s mert a megtámadhatóság szempontjából nem tesz különbséget, hogy valamely szerződés bíróság előtt jött-e létre vagy sem, amennyiben érvénytelenségi ok fenforog, a bíróság előtt kötött egyezségnek bírói uton való megtámadása kizárva nincs. (Curia 1904 szeptember 20. I. G. 183/1904. sz. a.) A birói határozatok kézbesítése. 259- §• 814. Fiumei bíróság olasz nyelvű határozatát Magyarországon nem kell a kézbesítéskor megmagyarázni. A m. k i r. Curia: A m. kir. miniszterelnök, igazságügy miniszter és horvát bán által a fiumei kir. törvényszék és egyesbirósa^ felállítása tárgyábban 3870/71. I. M. E. sz. a. kiadott rendelet 27§-a értelmében a fiumei kir. bíróságok hivatalos nyelve — a tengeri kereskedelmi ügyekre vonatkozó csekély kivétellel —- az olasz, mely nyelven a többi hazai bíróságokkal is érinthezhetnek. E szerint a kir. Curia területén a magyar nyelven kivül az olasz is — Fiumét illetőleg — hivatalos nyelv. Minthogy pedig az 1868: LIV. t.-czr 262. §-ának 2. bekezdése értelmében a határozat tartalmát csak annak a félnek kell megmagyarázni, a ki olvasni nem tud, jelen esetben pedig alperes, aki ügyvéd, olvasni tud; a 11,112/1903. sz. ítélet az által, hogy a kézbesítő az azt elfogadni vonakodó alperesnél hagyta, az 1868. évi LIV .t.-cz. 264. §-ának 1. bekezdése értelmében kézbesítettnek tekintendő. A kir. törvényszék tehát helyesen járt el, midőn a teljesítési határidő lejártával a kért végrehajtást engedélyezte. (1904. június 28. 3721/1904. sz. a.) Felebbezés. 1881 : LIX. t -cz. 39. §. 815. Megsemmisítendő az ítélet, ha a bíróság csak azt tette ítélkezés tárgyává, hogy a felhozott bizonyítékok egyike elegendő-e a peresített igény elbírálására. A bíróság az elbírálása alá bocsátott perben a felek között fenforgó jogviszonyt rendszerint a per egész anyagának figyelembevételével köteles elbírálni. Ettől az általános perjogi szabálytól a bíróság csak abban az esetben térhet el, ha a követelés érvényesítése ellen több kifogás érvényesíttetik, amelyek közül csak egynek is fenforgása a követelés érvényesítését meggá tolja. Arra nézve azonban, hogy a bíróság ítéletében nem a felek között fenforgó jogviszonyt, hanem csak azt tegye Ítélkezése tár-