Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Közokirat. Magánokirat. Közokirat. 165- §• 781. Az Ausztriában történt születésről az ottani illető egy­házi hivatal által kiállitott anyakönyvi kivonat közokirat erejével bir és ezt az erejét a fenálló viszonosságnál fogva Magyarország ban is megtartja. — Az, hogy a biróság a nem magyar nyelvű okira­tot, ha azt a biróság és a felek megértik, perben elfogadja, a bíró­ságnak olyan belső ügykezelési dolga, mihez a félnek beleszólási joga nincs. (Curia 1904 szeptember 16. G. 157.) azonos 131/1904. 782. A közjegyzői okirattal szemben is bizonyitható, hogy a felek abba színlelt jogügyletet vagy nyilatkozatot vétettek fel. (Curia 1904 szept. 1. G. 130/1903.) Magánokirat. 166—170. §. 783. Magánokiratokon levő aláírások valódiságának bizonyí­tása nem tartozván a községi elöljáróság hatáskörébe, az elöljáróság ilyen bizonyítványa csakis magánbizonyitvány jellegével és termé­szetével bir. (Curia 1903 deczember 10. 7646/1902. sz. a.) 784. Az okirat ama kitétele, hogy minden olyan kikötés, mely az okiratba bele nem vétetett, az eladóra nézve nem kötelező, nem zárja ki annak lehetőségét és bizonyítását, hogy az az okirat egész­ben vagy részben nem tartalmazza a felek valódi egységes akarat­elhatározását és akaratkijelentését. A sommás eljárás 73. és 77. §-a szerint a magánokirat, ha alaki valósága nem tagadtatik vagy bebizonyittatik, csak az ellenkező bebizonyításáig szolgálhat bizonyítékul arra, hogy a kiállító a benne foglalt kijelentést tette; az a körülmény tehát, hogy alperesek az A. alatti okiratot aláírták, nem zárja ki annak lehetőségét és alpere­sek részéről bizonyítását, hogy az az okirat egészben vagy részben nem tartalmazza a felek valódi egységes akaratelhatározását és akaratkijelentését; már pedig a szerződést a szerződő feleknek valódi egységes akaratelhatározása és akaratkijelentése alkotja. (Curia 1904 november 30. G. 356.) 785. A valótalan tartalmú magánbizonyitvány az azt ki­állítók ellen kártérítési kötelezettséget csakis abban az esetben állapit meg, ha a bizonyítványt az abban bizonyított ténykörülmény valótlanságát tudva, szándékosan és tudatosan állították ki és a har­madik személyek megtévesztésére és ebből folyólag megkárosítá­sára alkalmas; úgyde a M. L. volt körjegyző ellen lefolytatott bün­perbenperben hozott jogerős Ítéletekkel az nyert megállapítást, hogy a kérdéses bizonyítványt M. L. készítette s az alperesekkel mint az időben volt elöljárókkal, ezeknek az ő, mint közjegyzőjük irányában viseltetett bizalmával visszaélve, egyéb hivatalos okira-

Next

/
Oldalképek
Tartalom