Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

2Q2 I 'olgári perrendtartás. 744. Annak a kérdésnek elbírálása, hogy a községi biró terhére fegyelmi uton megállapított mulasztás vagy vétkes gondatlanság okozati összefüggésben van-e a keresetileg követelt kárral, a rendes biróság hatáskörébe tartozik. (Curia 1904 deczember 7. 4265/1903.) 10. §. 745. Az 1869: IV. t.-cz. 23. §-a szerint a biróságok megkeresésének eleget tenni minden biró köteles ugyan, de ez a törvénybeli rendelkezés nem alkalmazható akként, hogy egyik biróság a másik biróságnál folyamatban levő per folyamának felfüggesztését elrendelhesse, mivel az ez iránti határozat a per biróságának hatáskörébe tartozik. (Magy kir. Curia mint felülvizsgálati biróság 1904.) 746. Az ipari balesetekből származott s a munkaadó ellen indított kártérítési keresetek elbírálására nem a kereskedelmi, hanem a polgári biróság bir hatáskörrel. A kir. Curia: A kir. tábla végzése mcgváltoztattatik és az elsöbiróságnak birói hatáskörét megállapító végzése hagyatik helyben. Felperes azon alapon követel kártérítést alperestől, hogy férje, ki mint gépész volt alkalmazva alperes czég gyárában, alperes vétkes mulasztása következtében életét vesztette. Felperes keresete tehát nem szerződési körén kívül eső jogtalan cselekményből van származtatva. Minthogy pedig az ily szerződési viszonyon kívül álló balesetekből eredő követelések kereskedelmi ügyletből folyó követeléseknek nem minősíthetők, a nem kereskedelmi ügyletből folyó követelésre nézve pedig a kereskedelmi biróság nem illetékes, s az ilyen igények megbirálása a kereskedelmi biróság hatáskörébe akkor sem tartoznék, ha alperes kereskedő: a másodbiróság végzéseinek megváltoztatásával az elsőbiróság végzését helybenhagyni kellett.. (1904 április 5. 1591/1905. sz. a.) Birói illetékesség. 33- §• 747. Osztrák honos alperessel szemben megállapittatott a fiumei kir. törvényszék illetősége, mert az 1853. évi február 16-án kiadott Fiúméban érvényes illetékességi szabályzat 29. §-ának í. pontja értelmében külföldi honost belföldi biróság elé lehet idézni mindazon esetekben, amelyekben belföldi honost valamely külföldi állam bírósága elé az ottani törvények szerint meg lehet idézni. Az Ausztriában érvényben levő 1895. évi augusztus i-én kelt illetékességi szabályzat 99. §-a szerint pedig külföldi honost az elé az osztrák biróság elé lehet idézni, melynek területén vagyona van, és pedi^ ha a vagyon jelzálogos követelésből áll, az az osztrák biróság illetékes, melynek területén az alperes követelésének biztositékát képező ingatlan fekszik, még azon esetben is, ha az alperes adósa nem a jelzálogul szolgáló ingatlan helyén lakik, alperesnek pedig egy fiumei