Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Biroi illetékesség 293 Tiázra bekebelezett zálogjoggal biztosított követelése áll fen. (Curia 1904 szeptember 29. 1043/1904. sz. a.) 748. A tiltott cselekményekből eredő kötelmek azon a helyen jönnek létre, ahol a kárositó cselekmény elkövettetett. Az eljáró kir. törvényszék illetékessége tehát ez alapon magállapitható volt. (Budapesti tábla 39,252/1903.) 749. A kezesre nézve helyi illetőséggel biró biróságnak illetékessége a főkötelezettre ki nem terjed. (Curia 1904 okt. 12. G. 244.) 35- §• 750. A tiltott cselekményekből eredő kötelmek azon a helyen jönnek létre, ahol a kárositó cselkmény elkövettetett, és igy az ilyen cselekmény alapján inditott kereset elbirálására ezen hely birósága is illetékes. (Budapesti kir. tábla 1904 január 20. 39,252/1903. sz. a ) 751. A szerződés helye, általános elvek szerint, a szerződési hely birósága illetékességének megállapítására alapul szolgál. A m. kir. Curia: Az 1852. évben kiadott, Fiúméban érvényben álló id. polgári perrendtartás 550. §-a értelmében, külföldi jogerős ítéletek végrehajtása Fiúméban engedélyezendő, ha az illető külföldi bíróság általános elvek szerint a perben illetékes volt. A nápolyi járásbíróság illetékessége az áttett ítélet tartalma szerint azon alapon állapíttatott meg, hogy a szerződés, melyre felperes követelését alapította, ott jött létre, és az azzal nyert megbízás — közvetítés — ott volt teljesítendő. Ez a tény a járásbíróság és a törvényszék által szabályszerűen idézett, a tárgyalásoknál saját meghatalmazottja, illetve ügyvédje által képviselt alperes czég meghallgatása után felvett bizonyítási eljárás alapján állapíttatott meg az •említett bíróságok által. Ily tényállás mellett a nápolyi járásbíróság általános elvek szerint illetékesnek tekintendő, mert a szerződés helye általános elvek szerint a szerződési hely birósága illetékességének megállapítására alapul szolgál. Megemlítendő még, hogy az 1853-ban kiadott, Fiumében érvényben levő illetékességi szabályzat 29. §. d) pontja kifejezetten rendeli, bogy oly esetben, midőn külföldi bíróságok itteni állampolgárok feletti illetékességüket oly jogszabályok alapján állapítják meg, melyek itt érvényben nem állanak, a külföldi állam polgárát is a saját hazája törvénye szerint illetékes itteni bíróság elé lehet idézni. Az alsóbiróságok tehát tévesen értelmezték az idézett polg. perrendtartás 550. §-át, midőn azt mondották ki, hogy a külföldi bíróságok ítéletei csak az esetben hajtandók végre Fiúméban, ha a külföldi bíróság a Fiúméban érvényes 1852. évi illetékességi szabályzat szerint volt illetékes, holott az 550. helyes értelme szerint elég, ha a külföldi bíróság csak általános «lvek szerint is illetékesnek volt tekinthető. (1904. június 17. 4827/1904. sz. a.)