Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Birói hatáskör. 291 hogy a kereseti követelés számszerű összegét csak elszámolás utján lehet megállapítani. (1904. évi 23,728. I. M. sz.) 742. Jogtalan mezei legeltetés miatt, a panaszlott megbünteté­sének kívánsága, nélkül, a törvényes kárdij megfizetése iránt indí­tott ügyben az eljárás a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. Minthogy a károsult fél indítványára üldözendő mezőrendőri kihágással okozott kárnak megtérítése felől az 1894: XII. t.-cz. 103., 108. és 109. §§-ainak egybevetéséből kitünőleg csak a kihágási eljá­rás keretében, mint kihágási biró határozhat a közigazgatási hatóság; minthogy ebben az esetben a károsult fél a büntetés iránt indít­ványt nem terjesztett elő és így kihágási eljárás nem indíttatott; minthogy a felperes követelése e szerint tisztán magánjogi ter­mészetű és annak ilyen természetén nem változtat az, hogy a káro­sult fél nem az okozott kárnak becsüszerinti megtérítését, hanem a törvényszerű kárdijnak a megítélését kéri: minthogy végül ebben az ügyben a községnek kisebb polgári peres ügyekben eljáró bírósága az 1877: XXII. t.-cz. 14. §-a, illetve 11. §-ának 4. pontja alapján már határozott és az ügy a felperes ré­széről az 1877: XXII. t.-cz. 25. §-a és az 1893: XVIII. t.cz. 225. §-a értelmében a járásbíróság elé vitetett: mindezeknél fogva ebben az ügyben az eljárásra a királyi já­rásbíróság hatáskörét kellett megállapítani. (41,205/1903. I. M. sz.) 743. Biztositó-társaság főügynökségének vezetője kereskedőse­gédnek tekintendő s igy a felmondási időre járó fizetés, valamint a kötött ügyletek utáni járulék megfizetése iránti kereset elbírálása elsősorban az iparhatóság hatáskörébe tartozik. Az a körülmény, hogy panaszos követelését csak az iparhatóság előtt nem érvénye­síthető bizonyítási eszközökkel tudná bizonyítani s feleknek azon közös kérvénye, hogy panaszos a törvény rendes útjára utasittas­sék, az iparhatósági hatáskör leszállítására indokul nem szolgál. (A kir. minisztérium 1904. évi október hó 13-án tartott tanácsában az 1869: IV. t.-cz. 25. §-a alapján hozott határozata.) 744. Az erdei közlekedés szempontjából szükséges utat illető ügyben az 1894. évi XII. t.-cz. alapján nem lehet eljárni, hanem az 1879. évi XXXI. t.-cz. 178. §-a alkalmazandó. Az eljárás folyamán nem állapíttatott meg oly körülmény, amely igazolná, hogy a most J. birtokában levő tagra akár az 1890. évi I. t.-cz., akár az 1894. évi XII .t.-cz. hatálya alá eső nyilvános ut lett volna, szerződési jogviszonyon alapuló magán úthasználatból folyó vitás kérdésekben pedig a közigazgatási hatóság hatáskörrel nem bír. Minthogy azonban a jelen ügyben erdei kihasználás érde­kében igényelt közlekedésről van szó, az 1879. évi XXXI. t.-cz. 178. §-ának igénybevételére kellett a panaszlót utasítani. (A m. kir. föld­mivelésügyi miniszter 103. évi 27.956. sz. határozata.) 19*

Next

/
Oldalképek
Tartalom