Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

288 1 '< ilgári perrendtartás. alap képezi. Az a körülmény, hogy valakire egy másiknak cselekménye folytán kár háramlik, magában véve nem jog-, hanem egyszerűen ténykérdés, a kár tehát nem is jogczim, hanem tényalap. A jogkérdést az képezi, létezik-e oly polgári jogalap, mely kártérítési kötelezettséget polgárjogilag megállapít. A kár tényleges fennforgásának és számszerű megállapításának kérdése mindig csak másodlagosan döntendő el és elbírálás tárgyát csak az esetben fogja képezni, ha előzetesen megállapítható oly jogalap, mely annak megtérítésére kötelez. Ha tehát olyan polgári bíróság által elbírálható jogalap nem létezik, polgári bíróság előtti keresetnek nem lehet helye, ilyenre alapot a kárkérdés, mint másodlagos ténykérdés, magában véve nem képezhetvén, a hatáskör szempontjából döntő csak az elbírálandó jog lehet. (Azonos elv van kimondva az 1868: LX. t.-cz. 9. §-ában is.) Miután pedig a jogalapot felperes keresete értelmében közigazgatási intézkedések jogtalansága (jogtalan cselekmény) képezi; közigazgatási intézkedések jogossága és helyessége pedig az 1869: IV. t.-cz. 1. §-ában lefektetett elv sérelme nélkül felül nem bírálható, a jelen kereset elbírálására polgári bíróság hivatva nem lehet. Nem lehet hivatva annál kevésbbé, mert azon eseteket, melyekben közigazgatási intézkedések felülbírálását az állami közigazgatás sérelme nélkül a törvényhozás megengedhetőnek vélte, a közigazgatási bíróság hatáskörébe utalta, ezzel egyúttal kifejezésre juttatván, hogy más esetekben felülbirálatnak helye nincs, mert kizártnak tekintendő, hogy a fenti czélból felállított szakbiróság mellett hatáskört kivánt volna engedni a teljesen más alapokon szervezett és felállított polgári bíróságnak. Ezen okokból tehát alperes kifogásának helyt adni és felperest a költségben marasztalni kellett. (Curia 1904 augusztus i-én. 6852/1904.) 736. Felperes a telekkvi betétbe a kataszteri munkálat alapján bejegyzett térmérték kiigazítását kérvén, ezen keresete birói útra tartozik. A m. k i r. Curia: Az 1891 : XVI. t.-cz. 20. §-a értelmében az ingatlan kataszteri térmértékének a helyesbítése az érdekeltek egyértelmű megállapodása esetén, a betétszerkesztés folyamán történik és ha ily megállapodás nem létesül, a 19,665/1893. sz. I. M. rendelettel kiadott utasítás 87. §. szerint, az ingatlanok térmértéke a kataszteri munkálat alapján vezetendő be a telekjegyzőkönyvi betétbe és a kiigazítás csak a törvény rendes utján eszközölhető. Midőn tehát felperes a telekkvi betétbe a kataszteri munkálat alapján bejegyzett térmérték kiigazítását kéri, nyilvánvaló, hogy keresete a birói útra tartozik. Helytelenül állapította meg a másodbiróság, hogy ily kiigazítás nem tartozik birói útra, hanem az 1875: VII. és 1885. XXII. t.-cz. rendelkezései szerint közigazgatási útra, mert ezen törvények rendelkezései a földadó-kataszter elleni panaszokra vonatkoznak, midőn a kataszteri ivben való kiigazítás czéloztatik, a mi a dolog természeténél fogva is közigazgatási uton orvoslandó és a törvény ezt az illetékes pénzügy igazgatóság hatáskörébe utalja. Ezek szerint a felpe-