Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Birói hatáskör. 2&) resi keresetre nézve az elsőbiróság ítélete ellen, az 1881 : LIX. t.-cz. 39. §. b) pontjába ütköző és hivatalból figyelembe veendő semmiségi ok fenn nem forogván: a másodbiróság végzésének a megváltoztatásával, a rendelkező rész szerint kellett határozni. (1904 október 31-én. 9009/1903. p.) 737. Sírásói szolgálati viszonyból eredő bérkövetelésnek, mint magánjogi követelésnek érvényesítése a kir. bíróság elé tartozik. A község elöljáróságának hivatalos jelentése szerint P. Györgyöt sírásónak 1883. évi július hó 14-én a községi elöljáróság fogadta fel és a felfogadást az illető lelkész hagyta helyben. Rendes heti, havi vagy évi bére nem volt, hanem minden sirásásért helybeli után egy, vidéki után két korona díj, a temető szélén levő községi házban természetbeni lakás, a temető szabadon levő részében 1600 négyszögöl terület szabad használata és a temetői széna gyűjtése volt szolgálati javadalmazása. Hivatalos jelentés szerint a panaszos nem volt a politikai község alkalmazottja, hanem egyház-szolga, kinek felfogadása s elbocsátása nem a politikai községet, hanem az egyházi községet illeti s a községi elöljáróság évtizedes gyakorlat értelmében ennek a képviseletében járt el a felfogadás és az elbocsátás körül. P. György cselédnek nem tekinthető, mivel sírásói szolgálata háztartási vagy gazdaság körüli szolgálatnak nem minősithető, az 1876: XIII. t.-cz. 1. §-a szerint pedig a háztartás vagy gazdaság körüli személyes és folytonos szolgálatoknak teljesítése állapítja meg a szolgálatnak cselédi szolgálati jellegét; következésképp az 1876: XIII. t.-cz. 11. §-ában felsorolt közigazgatási hatóságoknak e sírásói járandóság iránt támasztott követelés megbirálására nincsen hatáskörük. P. György továbbá tekintettel alkalmazásának körülményeire s arra, hogy — legalább az iratok szerint — hivatali esküt nem tett, nem állott a községgel közszolgálati viszonyban és szolgálatának közjogi jellege hiányozván, olyan községi alkalmazottnak sem tekinthető, akinek illetmény iránti követelése közigazgatási útra tartoznék. Mindezekhez képest P. György szolgálati alkalmazásából felmerült bérkövetelésének, mint magánjogi követelésnek érvényesítése a bíróság elé tartozik (A m. kir. minisztertanácsnak 1904. évi szept. hó 8-án hozott 98.456/1904. B. M. sz. határozata.) 738. Téglaverő leány nem cseléd, hanem olyan alkalmazott, aki téglakészités, tehát ipari foglalkozás körébe tartozó munkára vállalkozott, ipari alkalmazott és e viszonyból származó munkabér iránti követelése az 1884. évi XVII. t.-cz. 176. §-a értelmében a birói eljárást megelőzőleg az iparhatóságnak, illetőleg az ipartestület békéltető bizottságának hatáskörébe van utalva, az a körülmény pedig, hogy a felperesnek munkakönyve nincs, a követelés jogi minősítését nem változtatja meg. (Minisztertanács a 25,550/1904. sz. igazságügyminiszteri rendelet szerint.) G.recsák : Magyar Döntvénytár X. 19