Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

27. §. 3- Pont2ÓI az alperes által bekebelezés utján szerzett zálog jog- hatálytalanítását kérte ugyan, azonban keresetével elutasittatván, a közadós ingatlanára szerzett zálogjog a csődhitelezőkkel szemben is joghatályossá vált. Minthogy pedig a foglalás, illetve bekebelezés után közadós által az alperes részére eszközölt fizetés, a foganatosított végrehajtás, illetve bekebelezés folytán s igy a további végrehajtási eljárás megszüntetése végett történt; minthogy ezek szerint a közadós által eszközölt fizetés általában a csődhitelezőkre hátránynyal nem járt, amennyiben az alperes által szerzett s a közadós ingatlanára bekebelezett zálogjog a 4. alatti eredeti végzés szerint törültetvén, közadós ingatlana az alól a zálog alól felszabadult s az ingatlan megfelelő értéke a csődhitelezők előnyére szolgált, végre minthogy a felperes megtámadási keresete csak a csődtörvény 27. §-ának 2. pontjára alapítható, e szerint a törvénypont szerint pedig a közadós jogcselekménye megtámadásának nem alapfeltétele a csődhitelezők megkárosítása s igy az a kérdés, hogy a közadós által az alperes részére teljesített fizetés következtében a csődhitelezők megkárosittattak-e, a jelen esetben különben sem bír döntő jelenséggel: ennélfokva a kereseti annak a kérelemnek, hogy közadós által az alperesnek adott s a zálogtárgy értéke által fedezett kielégítés, a csődhitelezőkkel szemben hatálytalannak mondassék ki, törvényes alapja nincs. (1004 jan. T2. 872/903.) 679. A bizományos fizetéseinek megszüntetése után a bizományba adó fél a bizományba adott árukat visszaveheti ugyan, azonban esetleges követeléseire nézve más árukból nyert kielégítése a csődtörv. 27. §. 2. pontja alapján hatálytalanítandó. Megállapittatott a hitelezőnek az adós fizetésképtelenségéről való tudomása azokból a körülményekből, hogy a bizományba adó már a csődnyitást megelőző 4 hónapnál korábban megszüntette a további bizományba adást, hogy a bizományi adós a hitelezőnek nem tudott készpénzben fizetni és ezért a követelés résztörlesztéseül ugy a meglevő bizományi árukat visszaadta, mint nem bizományi árukat is adott át neki, és hogy a hitelező tudta, miszerint bizományi adósa másoknak is tartozik. | M. kir. C'uria 7947/1904. — 1904. okt. 6.) 27. §. 3- pont. 680. A végrehajtási törvény 224. §-a, vagyis kizárólag az alaki jog rendelkezése alapján a sommásvégzési összeg letétbehelyezésének elmulasztása folytán szerzett biztosítás nem vonható azon biztosítás fogalma alá, melyet a hitelező a 15 napi válságos határidőben a többi hitelezőre való tekintet nélkül megszerezhet. Tekintve, hogy alperes a megtámadott biztosítást nem valamely a válságos idő előtt keletkezett szerződés, vagy anyagi jogi törvény rendelkezése alapján, hanem pusztán azon az alapon, hogy a közadós az alperes által ellene benyújtott váltókeresetre hozott sommás végzés ellen kifogásokkal élt, a végrehajtási törvény 224. intézkedése értelmében, vagyis kizárólag csakis az alaki jog ren-