Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

Kötelmi jog. A szerződések tárgya. 139 366. A kártyázás folytatása czéljából a nem kártyázó által készpénzben adott kölcsön iránti követelés biróilag nem érvényesithetö. M. k i r. Curia: A másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsöbiróság Ítélete volt helybenhagyandó felhozott indokai alapján és azért, mert a kereseti váltó alapját tevő kölcsön kártyázás közben, a kártyázás folytatása czéljából adatván, az a körülmény, hogy a kölcsön nem a kártyázás helyiségében, hanem a szomszéd szobában olvastatott le, közömbös, és a követelésnek birói uton érvényesítését megengedhetővé nem teheti; továbbá, mert közömbös — a különben nem is teljesen tisztázott — az a körülmény is, hogy a kérdéses összeget a felperes, a ki állítólag nem is nyert, az alperestől nem is nyerhette, hanem azt mások nyerték el, minthogy az esetben is kártyázás közben és arra a czélra adottnak tartandó. (1904 november 9-én 1042/904. v.) 367. A kereseti váltó korcsmai hitelből származó tartozás fejében állíttatott ki, az ily tartozások elrejtését, biztosítását és elismerését tárgyazó ügyletek pedig az 1883. évi XXV. t.-cz. 22., 23. és 24. S-ainak rendelkezéseiből folyólag érvénytelenek, miből következik, hogy felperes a kereseti váltó alapján jogokat nem érvényesíthet. A kir. törvényszék: Bizonyítást nyert az a körülmény, hogy elsőrendű alperes T. G. felperes korcsmájában mulatván, az általa rendelt s ugyancsak általa, valamint a társaságban levő és őt mulattató zenészek által elfogyasztott italok fejében felperes részére üres váltót irt alá, azzal, hogy felperes azt annyi összegről állítsa ki, a mennyit elmulatni fog. Ugyanezt a körülményt bizonyította B. L. tanú is, megtoldva még azzal, hogy elsőrendű alperes az első mulatása alkalmával 40—50 forint értékig költött s aztán mégtöbb izben mulatott az általa adott váltóra. Minthogy pedig a korcsmában fogyasztott szeszes italok árának biróilag megállapítható összege, bármint állapította is azt meg a törvényhatóság szabályrendelettel, 8 forintot azaz 16 koronát az 1883 : XXV. t.-cz. 22. §-a értelmében meg nem haladhat s ugyanennek a törvénynek 24. §-a szerint az ezen törvényes intézkedés kijátszása czéljából kapott váltókeresettel nem érvényesíthető s ily váltónak vétele kihágást képez, azért a korcsmai hitelről szóló fent érintett törvény kijátszására alapított alperesi kifogásoknak helyt adni s felperest a sommás végzés hatályon kivül helyezése mellett, mint pervesztest a prts. 251. §-a alapján a perköltségekben is marasztalni kellett. A kir. ítélőtábla: Ugy a felhívott tanuk, valamint a felperesnek a felebbezésben tett beismerésével bizonyítva van, hogy a kereseti váltó korcsmai hitelből származó tartozás fejében állíttatott ki, az ily tartozások elrejtését, biztosítását és elismerését tárgyazó ügyletek pedig az 1883. évi XXV. t.-cz. 22., 23. és 24. §-ainak rendelkezéseiből folyólag érvénytelenek, miből következik, hogy felperes a kereseti váltó alapján jogokat nem érvényesíthet.