Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

ELSŐ RÉSZ. Személy jog. Az ember. (Tervezet 1—20. §.) i. Lelki depressióból nem következtethetni cselekvőképtelenségre. A perben tanuk hallgattattak ki annak bizonyítására, hogy felperes nem bírt saját és gyermekei ügyei ellátására kellő képességgel, a G. a. nyilatkozat tartamára kihallgatott tanuk vallomásából azonban csupán annyit lehetett megállapítani, hogy felperes nem tanúsít oly komolyságot, mint azt felnőtteknél tapasztalni szokás, hanem meggondolatlanul gyermekesen beszél. Ezen tanuk azonban azt is mondják, hogy felperesnek elmebeli állapotában férjhezmenetele óta változás be nem állott. A kir. táblának feloldó végzése folytán felperes lelki állapotának meghatározására orvosszakértők is hallgattattak ki, ezek véleménye sem nyújt semmi támpontot arra, hogy felperes lelki állapotában az általános lehangoltság olyan változásokat idézett elő, hogy ő emiatt érdekei megóvására intézkedni képes nem volt, sőt az orvosi véleményből éppen az tűnik ki, hogy felperesnő elmekórtani értelemben vett elmegyengeség tüneteit nem mutatja. Maga az a körülmény, hogy a férje elhalálozása miatt indított vizsgálat alkalmával kihallgatva lett, és nincs nyoma annak, hogy viseletében rendellenesség tapasztaltatott, azt a föltevést támogatja, hogy felperes elmebeli állapotában oly változás, mely miatt elmegyengeségre következtetni lehetne, elő nem állott. (Curia 1904 szept. 23-án 5291/903.) 2. Valamely személy jog- és cselekvőképessége saját hazája törvényei szerint bírálandó meg. A kir. Curia: A nemzetközi jogszabályok értelmében a honpolgárt, á hazája törvényein alapuló személyi állapota kiséri a külföldre is, vagyis az, aki hazájának törvényei szerint cselekvő1*