Magyar döntvénytár, 10. kötet - 1904 (1907)

4 Magánjog. képességgel bir, az más állam törvényei szerint is cselekvőképes, ellenkezően az, aki saját hazájában cselekvőképtelen, külföldön is az marad és pedig már abból az okból is, nehogy a cselekvőképességében korlátolt külföldre való utazással hazájának törvényeit kijátszhassa. A jelzett szabály alól kivételnek csak akkor van helye, ha a külföldi törvény másképp rendelkezik. Az a körülmény, hogy a kérdésben levő engedményezés nem a gondnokság alatt levő hazájában, hanem Budapesten történt és hogy felperes a vele szerződésre lépett külföldinek külföldön való gondnokság alá helyezéséről esetleg tudomással nem birt, döntő sulylyal nem bir, mert a felhozottak szerint nem a jogügylet létrejöttének helye az irányadó s mert a belföldi is, ha külföldivel jogügyletre lép, ennek személyes viszonyai iránt saját érdekében tudakozódni, óvatossággal eljárni tartozik. Kétségen kivül áll, hogy gróf P. H. Ö. az osztrák polgári törvénykönyv 273. és 865. §-ai értelmében, mint tékozlás miatt gondnokság alatt álló személv vagyona felett szabadon nem rendelkezhetik, terhes jogügyleteket nem köthet, ugy kétségtelen az is, hogy e tekintetben Ausztria és Magyaraország közt viszonosság áll fenn. A fent kifejtett elvek hazai törvényeinkben is több helyen kifejezésre jutnak, jelesül az 1894: XXXI. tcz. 108. §-a kifejezetten kimondja, hogy a házasság érvényességét a kor és cselekvőképesség tekintetében mindegyik házastársra nézve kizárólag hazájának törvénye szerint kell megítélni, az 1877: XX. tezikk pedig 62.. §-ában a külföldön felállított gyámságot joghatályosnak elismeri, a felülvizsgálati kérvényben idézett 33. §. pedig általában a külföldi gondnokságról sem nem intézkedik, sem nem rendelkezik az iránt, hogy a Alagyarországon elrendelt gondnokság alá helyezés, hogy külföldön is érvényes legyen, külföldön is közzététessék. A váltótörvény 95. §-ának rendelkezése pedig a jelen esetre azért nem alkalmazható, mert a váltótörvénynek különleges rendelkezései a magánjog általános szabályaira nem birnak kiterjedő hatálylyal és pedig a cselekvőképességre nézve már azért sem, mert az idézett §-ban érvényesülő szigorúbb felfogást éppen a nemzetközi jogbiztonság és az indokolja, hogy a váltókötelezettek jogügyleteikben egymással rendszerint közvetlen személyes érintkezésbe nem lépnek. (1904 decz. 10-én. G. 398/903.)* Alapítvány. (Tervezet 66 - 84. §.) 3. A „tót tanuló ijfuság" részére tett végrendeleti hagyomány csak is a nevezett ifjúság számára szánt alapítványnak tekintendő, *) A váltóképesség tekintetében ellenkező határozatot lásd II. köt t 11. lap.